Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)
XV. Egyedi remekek
hogy nyugat-európai országokban tanulmányozhassa és elsajátíthassa a legkülönlegesebb technikákat. Ez azonban csak mesterségbeli tudásának eredetét magyarázza, nem a remek ötletének, tervének eredetét. Ha a bécsi Akadémiától származott minták közvetítésével - amint Szabolcsi feltételezi - különféle bútorok válhattak is ismertté hazánkban, éppen ezt a bonyolult, összetett műveletet igénylő gömbasztalt csupán mintalap alapján aligha lehetett volna elkészíteni. De nem is ismeretes a gömbasztalnak 1806 előttről semmilyen rajza, mintalapja sem. Ismereteink alapján tehát ma azt kell mondanunk, hogy a Kornis Gábor rajzán szereplő és általa remekként bemutatott gömbasztal e bútorfajta legkorábbi ismert datált példánya. 1939-ben a debreceni Déri Múzeumban Nagybákay Antalné Váradi Szabó Anikó magántulajdonban lévő debreceni bútorokból rendezett kiállítást. A kiállítás katalógusa 77 nyomtatásban megjelent, annak a 6. szobában kiállított 25. sz. alatti tárgyaként szerepel egy debreceni család, tunyogi Szűcs Géza 78 tulajdonában lévő „gömbalakú varróasztal." Sikerült újabban kapcsolatba kerülnöm az akkori tulajdonos még élő leányával, aki Kanadából levélben tájékoztatott arról, hogy az asztalkára jól emlékszik. Az a második világháború után még édesanyja birtokában volt. Egyik rokonuk, aki a háború végén náluk lakott, s akinek a különös bútor feltűnt, a Déri Múzeum asztalosrajz gyűjteményében szereplő Kornis-féle gömbasztal-remekkel azonosítani tudta az asztalkát. így remélhető, hogy Kornis gömbasztala valahol ma is magántulajdonban lappang. 77 A MANSz (Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége) debreceni szervezete. Antik bútor-, óra- és régi debreceni családi portré- kiállítása a debreceni Déri Múzeum összes termeiben 1939. március hó 19-től 26-ig bezárólag. Tárgymutató. Debrecen, [1939]. 78 A „gömbalakul varróasztalt" kiállította dr. tunyogi Szűcs Géza ügyvéd, szül. 1872.-ben, atyja tunyogi Szűcs István, (szül. 1829), volt, aki 1865-ben költözött Szabolcs megyéből Debrecenbe. Felesége, Szűcs Géza anyja, régi debreceni család tagja, dobozi és kisszántói Dobozy Franciska, (szül. 1836.), akinek felmenői közül Debrecenben a 17-18 században főbírák és szenátorok kerültek ki.
