Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)
XV. Egyedi remekek
Az itt bemutatott remekrajzok sorozatát Kornis Gábor 1806. június 21-én benyújtott rajza zárja le. 73 (60. kép) Szokatlan, különös bútort, egy gömb alakú asztalt ábrázol. A remek, melynek elkészítésére Kornis hat hónapot fordított s melynek mai hollétéről nincs tudomásunk, készítőjétől kitűnő mesterségbeli felkészültséget követelt. A gömbasztal remekrajza nézeti rajzokon és metszeti ábrákon mutatja be a bútor elkészítési módját. A bal felső rajz elölnézetben és nyitott állapotban ábrázolja a gömbasztalt. Ajobb felső rajz a lábállványt elfordított nézetben, a gömbelemet metszetben, nyitott állapotban mutatja. A bal alsó ábra a bútor vízszintes metszete, ahol egymásba rajzolt a két félgömb, valamint félig a lábszerkezet, félig a titkos rekeszosztás megoldása. Ajobb alsó ábra a lábszerkezet vízszintes elmetszése mellett szerkesztési elveket is ábrázol. Az asztal három részre tagolható: lábazati talp, oszlopos lábállvány és a felső gömbelem, egy fix és egy mozgó félgömb összeépítésével. A lábazati talp kereszt alakban összeépített, elfektetett, ívesen képzett lábakkal és a lábelemek között ugyancsak íves közbenső merevítő lapokkal, stabil alapot képez. Erre épül az asztal négy korinthoszi oszlopból és egy vaskosabb, tagolt középoszlopból álló állványszerkezete. A négy karcsú oszlopot összefogó koronára ül fel az alsó fix félgömbelem. Ehhez forgópánttal van rögzítve a felső félgömb, mely nyitott állapotban negyed részben befordul az alsó gömbhéjba. Nyitott állapotban ütközőlap biztosítja a felső gömbpalást helyzetét, zárt állapotban az egymásra csukódó gömbpalástok kulcsos zárral rögzíthetők. A gömbfelületet a metszeten ábrázolt nút-féderes hajlított-ragasztott lécekből építették össze furnérozott felületekkel. A gömbasztal felnyitásával félkör felületű írólap - vagy varróasztal esetén rekeszes asztallap - válik használhatóvá. Az elfordított félgömb lezárt homloklapján az építészeti formák újra megjelennek, hármas kapuzat formájában. Az oszlopok középen félköríves, jobbra-balra vízszintes áthidalóval, a szélső felületek téglaburkolatot imitáló berakással készülnek. A kapuzatokkal díszített lezáró falap kiemelhető, mögötte az emeletes titkos rekeszosztás bújik meg. A rekeszek kiemelésével még egy alsó titkos fiók (doboz) is elhelyezkedik. A Kornis remekével azonos típusú asztalkák Ausztriában fennmaradt emlékei jóval későbbi időből, 1815 és 1825 közötti évekből származnak. (61. kép) Ha Kornis remekmunkájának volt esetleg előképe, az ezek közötti összefüggés még kutatásra vár. Mindenesetre tudunk arról, hogy Kornis 1806-ra datált rajzának és el is készített remekének esztendejét követőn, 1807 decemberében, Georg Remington Angliában szabadalmaztatott „gömb (globus) asztalt zsanéron elforduló két negyedrésszé?'. E szabadalmat néhány hónap múlva 14 évre megvásárolta a londoni Morgan and Sanders cég. Morgan and Sanders 1809-ben kezdte meg gömb alakú íróasztalok gyártását a szabadalom alapján, s az asztalka képét is szerepeltették előbb 1809. évi katalógusukban (62. kép), majd részletesebb leírással a következő 1810. évi katalógusukban. 74 Ezek azonban mind formailag, mind a mechanikájukban egészen más jellegű bútorok, mint Kornis gömbasztala. A londoni példányok, mint íróasztalok, jóval nagyobbak, és nem a felső félgömb fordul kinyitáskor az alsóba, hanem a felső rész középen szétnyitva két negyedgömbként két oldalt teljesen belecsúszik az alsó félgömbbe. Maga az 1807. évi szabadalom azt mutatja, hogy a típus Angliában találmánynak minősült, tehát újdonság volt! 73 A rajzot már többször publikálták. Mint a rajziskola színvonalát igazolót közölte: BALOGH 1960. 44-45.. A gömbasztal illusztrációjaként hozza SZABOLCSI 1970a. 99-111. és 103.: 4. kép,1972. 128. és 345. kép. és Kaesz Gyula több kiadást megért könyvében, Id. a 4. kiadásban: KAESZ 1978. 224. p. utáni képtáblák: [1.] kép. Az Iparművészeti Múzeum gömbasztalával kapcsolatban utal rá: STERNEGG 1981. 262-263. Kornis Gábor rajzának elsőbbségére és az angol szabadalomra utal: HIMMELHEBER 1982. 42-43.; HIMMELHEBER 1991b, de téves évszámmal. A kérdés részletes feldolgozása és az évszám tévedés korrekciója: STERNEGG 2002. 417-426. 74 PARKER 1963. 124-132. - STERNEGG 1981. 262-263.: utal Kornis Gábor rajzára és Morgan & Sanders, Remington szabadalmára, utóbbira helytelen, 1806-os évszámmal, amint azt többen közölték. Ezt helyesbítette: STERNEGG 2002. 419., 425.
