Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

Lényegesebb, hogy a debreceni uradalom tartozékainak sorsát, Jakab és Pál újabb birtokszerzeményeit áttekintsük. A Kisvárdaiakkal Egyházasmacs zálogbirtoka, illetve még Mihálylaka föld vitatott birtoklása ügyében hosszadalmas perben álltak. 1335-ben Pál országbíró Pelbárt részére kétszer engedélyez perhalasztást. Pelbárt még az évben az egri káptalan előtt a Dózsa fiai Egyházasmacsra vonatkozóan bemutatott okleveleit hamisnak jelenti ki. Nyilvánvaló, hogy a vád tarthatatlan volt, s 1335 év végén Pelbárt és László fia János a maguk és családtagjaik nevében a váradi káptalan előtt kötöttek egyezséget a Dózsa-fiakkal. Eszerint Egyházasmacsot átengedik a Debrecenieknek, de a zálogösszegen túl még 50 márkát kapnak. Ezt a következő évben a Dózsa-fiak ki is fizetik a váradi káptalan előtt, s az országbíró bizonyítja, hogy a perben a bírságot kifizették.

102 Feltehetően ehhez a perhez tartozik hozzá az az adatunk, hogy Drugeth Vilmos nádor megparancsolja bírságbehajtójának, Debreceni Jakab és Pál mestereket „mint rokonait és barátait" bírságaik befizetéséért tizenöt napig ne háborgassa.

103 Egy 1335. május 6-án Kálióban tárgyalt ügyből kitűnik, hogy a Dózsa-fiak Hadház és Téglás környékén az évtized elején újabb birtokokat szereztek. Bolthi András panaszolta ugyanis, hogy az ő egyik szerviensét Jakab és Pál mesterek cégényi szolgája megsebesítette és győrkereki birtokáról elvitte.

104 Eszerint Cégény és feltehetően a mellette levő Szentdemeter az 1330-as évekig a debreceni uradalom tartozéka lett. A XV. század elején már úgy írnak mindkét elnéptelenedett birtokról, hogy határukat igen régóta a debreceni polgárok használják.

105 A Debreceni család egyik legrégebbi Bihar megyei birtoka is per alatt állott az 1330-as évek végén. Gáborjánmonostorát Keresztúrral és Szentpéterszeggel s Gáborján falu Berettyón való hídvámjával együtt még Rophoin nyerte el 1285-ben a Barsa nembeliektől, IV. László jóváhagyásával. Bizonyos, hogy a Gyovad nem ősi birtoka a nemzetségi monostorral együtt nem a Gyovadok beleegyezésével került Rophoin, majd Dózsa kezére. A nádor halála után indíthattak pert. Ez 1340-ben azzal ért véget, hogy Debreceni Jakab és Pál Gáborjánt, a monostor kegyuraságát, a faluban levő Boldogasszony egyházával és a Berettyó hídján szedett vámmal örökre megváltják Gyovadi Gergelytől és Miklóstól 300 bécsi márkáért. Ezt a Dózsa-fiak 1341. év elején a székesfehérvári káptalan előtt kifizették, erről oklevelet állíttattak ki, melyet a váradi káptalannál is átírattak.

106 1340-ben felújult a birtokjogi vita Egyházasmacs ügyében. A kiskorú Várdai Miklós ugyanis mind a leleszi és jászói konvent, mind a váradi káptalan előtt apját, Kis102 Zichy okmánytár. I. k. 442., 447., 448., 472., 479., 490., 491. 103 Kállay család levéltára. I. k. 104. if" Uo. 108. 105 A XIV. századi Téglás, Hatház, Cégény és Szentdemeter helyére, birtoklástörténetére lásd Módy György: A téglási ásatás településtörténeti vonatkozásai. (DMÉ. 1962-1964. Szerk.: Béres András) Debrecen, 1965.133. s köv. old. - Uő: A falu település- és birtoklástörténete a hajdúk megtelepedéséig. (Hajdúhadház múltja és jelene. Szerk.: Komoróczy György) Gyula, 1972.31. s köv. old. 106 Zichy okmánytár. I. k. 570., 572., 598., 602. 86 ft