Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - V. Muzeológia - A debreceni Városi Múzeum

nelmi múzeumot kell létesíteni. Az ügynek lendületet adott az ezredéves országos ünnepségeken való szereplés. Erre az alkalomra rendelte meg a város Pataky László festőművésztől a debreceni nagyvásárt ábrázoló nagyméretű festményt, Zoltai feladata volt a városi levéltárból a legértékesebb okleveleket kiválasztani és összeválogatni a legbecsesebb régiségeket, pl. ezek között volt a Rickl József Zelmos „Török császár" boltjának 1805-ből való cégére is és számos céhemlék. Bihar megyéből ugyancsak sok régészeti-történeti és néprajzi tárgy gyűlt össze. így vetődött fel, hogy a millennium lezajlása után a visszahozott tárgyakat egy felállítandó múzeumba kellene helyezni. 1896 év nyarán nyílt is meg múzeum Biharban, - de nem Debrecenben, hanem Nagyváradon a Bihar-vármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet alapításában. 1898-ban pedig elszalasztottá a város a Debrecennek felajánlott gróf Kreith-féle Kossuth-ereklye gyűjtemény megvételét, ami mellett pedig Zoltai Lajos több hírlapi cikkben érvelt. 1899-ben Kardos Albert irodalomtörténész egy másik lehetőség felé törekedett: a budapesti Petőfi-ház és múzeum példájára Csokonai-ház gondolatát vetette fel, az akkor már évtizede működő Debreceni Csokonai Kör patronálása alatt. A város segítségét kérte ő és Móricz Pál író is, hogy vegyék meg a Hatvan utcai 23. szám alatti házat, mely Csokonai szülőháza helyén épült. Itt jegyezzük meg, hogy Móricz Pál a Csokonai Kört hívta fel néprajzi múzeum létesítésére is, mert mint írta: a zsibogón egyre több értékes néprajzi tárgy kallódik el. Múzeum létrehozását indokolták azok a régészeti kutatások is, melyek az 1860-as évektől Debrecenben és környékén folytak. Az általunk már említett Kovács János kollégiumi tanárnak köszönhető, hogy a vidékről sok régészeti tárgy került a Kollégiumba. 1869 nyarán a Sárréten kutatott, és Bojt, Váncsod, Biharkeresztes, Zsáka és Szeghalom határából számos leletet hozott. Nem véletlen, hogy a Zelizy Dániel szerkesztésében 1882-ben megjelent a város egyetemes leírásában ő írta „Debreczen vidéke a történetírás előtti korszakban" c. fejezetet. Az úttörők között kell említsük Szántay Aladárt. A budapesti ügyvéd, a debreceni orvos és az Átkosföldön birtokos apja földjén 1869-ben fedezte fel az őskori telepet. Vérbeli múzeumi embernek született, mihelyt tudomására jutott valamilyen lelet, azonnal a helyszínre ment. 1871-ben jelentette meg „Debreczen környékén Bihar megyében és a Hajdúkerületen talált kő- és bronzkori maradványokról" c. kis munkáját. 1882-ben Rómer Flóris és Hamvéi József Hajdúböszörmény határában a pródi halmon ásattak, 1892-ben gróf Zichy Jenő a híres Ázsia-kutató egy nyugalmazott orosz tábornok társaságában a zárni pusztán az Árkus és a Sárosér összefolyásánál a Köveshalmon ásták meg a később Zoltai által azonosított temetőt, mely az elpusztult középkori Szabolcs faluhoz tartozott. 1897-ben az ekkor már ismert műgyűjtő Löfkovits kért engedélyt a Nemzeti Múzeumtól a Kába határában lévő népvándorláskori temető sírjainak feltárására. Az ásatást Semayer Vilibald vezette a Nemzeti Múzeum részéről, de a leletek egy részét Lößovits a Kollégiumnak adományozta. Erről az ásatásról írta első régészeti riportját Zoltai a Debreczeni Ellen664 fo