Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

mai Hajdúsámson) részbirtokát is ez idő tájt nyerte el a bán IV. Lászlótól.

26

1289ben a nagyváradi káptalan előtt egyezik meg Paznan fia Ders és rokonai képviselőjével, hogy a hét évvel korábban zálogba vett Torna falu a kezén marad. 1299ben pedig 80 márkáért véglegesen megveszi a falut.

27 A Debrecent birtokló család történetébe itt illeszkedik be a váradi püspökség 1291-1294 között keletkezett s már korábban idézett tizedjegyzékének adata, mely szerint a falunak három részbirtokosa van, Rophoin, Dózsa és Péter. A kepében feltüntetett tized mennyiségéből kiderül, hogy a falu kétharmad része Rophoiné, utána Dózsa következik, a legkisebb rész pedig a Péteré. Egy 1297. évi és egy 1299. évi oklevélből pedig megtudjuk, hogy Rophoin bán apja Miklós comes, a Dózsáé viszont András comes volt. A Debreceni család eddigiek során megismert tagjait a következő nemzedéki rendbe és rokonsági viszonyba tudjuk helyezni. Első nemzedékbeli családtagok 1. I. Miklós comes, aki 1291-1294 előtt feltehetően meghalt, hiszen a püspöki tizedjegyzékben már nem szerepel debreceni részbirtokosként. 2. I. Péter, aki 1271-ben Miklós fia Rophoinnal tanúskodik, mint láttuk, 1278ban halt meg a Geregye nembeliek lázadásának leverésekor. Mivel sem I. Miklós, sem I. Péter atyjának nevét nem ismerjük, vagy testvérek, vagy unokatestvérek voltak. Bizonyosan Péter volt a fiatalabb, hiszen az 1270-es években hadjáratra alkalmas férfikorban volt. Az ismert átlagéletkort figyelembe véve I. Miklós a tatárjárás előtt is születhetett, 1. Péter pedig valószínű, hogy 1250 körül. Második nemzedékbeli családtagok I. Miklós comes négy fia: 1. Rophoin comes, majd bán, 1271 után sokszor szerepel, 1291-1294 között Debrecen kétharmadának részbirtokosa, gyermektelen. 2. II. Miklós, a szászok elleni harcokban halt meg 1277-ben. Neve alapján talán ő volt I. Miklós elsőszülött fia. Debreceni része Rophoinra szállhatott, mert leszármazottairól nem tudunk. 3. László, aki Adorjánvár ostrománál esett el 1278-ban. Debreceni részei ugyancsak Rophoinnak juthattak, utódait nem említik a források. 26 Túrsámson fele birtokára lásd Györffy Gy. i. m. 658. 27 Torna falu és a benne álló Boldogasszony egyháza 1289. és 1299. évi megvételére lásd Árpád-kori új okmánytár I-XII. (Közzéteszi Wenzel Gusztáv) Pest, Bp., 1860-1874. IX. k. 507., és X. k. 357. - A falu neve egyháza titulusa után változott a XIV. században Boldogasszonyfalvára, majd később Boldogfalvára. C^ 61