Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - IV. Művészettörténet - Képzőművészeti írások (Blattner Géza–Maghy Zoltán–Senyei Oláh István–Holló László)

Nemhiába érdekelte Blattnert mint festőt már fiatalon a sujet, az élet színpadszerű megnyilatkozásainak kompozícióba való tömörítése. Mind képeinek, mind maga komponálta színdarabjainak és pantomimjeinek fő sajátossága a karakterek, az emberi furcsaságok érzékeltetése. 1931-34 között a párizsi Montparnesse-on nyitott kis színháza nagy látogatottságnak örvendett. 1932-33-ban a híres haladó szellemű táncművésznő, Isidora Duncan testvére, Raymond támogatta. 1934 telén a Les Archives Internationales de la Dance mecénása, Rolf de Lare táncmúzeumának öszszes helyiségeit Blattner Géza rendelkezésére bocsátotta, aki itt nemzetközi találkozót és kiállítást rendezett, melyen a különböző marionett-játékosok csakis táncszámaikkal léptek fel. Blattner itt mutatta be az „Egyszer egy királyfi..." magyar népballadát, Ábel Frigyes magyar színész és zeneszerző kísérőzenéjével. A díszletek, kosztümök tervezésében, kivitelezésében és a zsinóros marionettek mozgatásában ugyancsak egy magyar festőművész házaspár, Kolozsvári Zsigmondék segédkeztek. Az akkor igen híres Sextuor című pantomim játékot, amelynek zenéjét Alexandr Tansman, orosz zeneszerző komponálta, Blattner Géza vitte sikerre. Párizs a marionettek iránt érdeklődött és így Blattner bábszínháza a Madeleine környékén ütötte fel a sátorfáját, ahol változatos műsorukat hetenként kétszer mutatták be. Ebben a korszakában Blattner Géza először tett kísérletet arra, hogy vitamegbeszélésekkel egybekötött kép- és szoborkiállításokat rendezzen. Egy forgatható festőállvány előtt ült a közönség és először esett meg, hogy képet vagy szobrot megtapsoltak vagy lehurrogtak. Itt ismertette Anatole Jakovsky műkritikus az Ecole de Paris híres mestereit, az ezek által átengedett képeikkel. Itt mutatta be a közönségnek a magyar Földes Lenke szobrait Maurice Raynal műkritikus. 1937 a hosszú, fáradhatatlan munka gyümölcsét hozta meg. A párizsi világkiállításon Blattner bábszínháza Az ember tragédiáját mutatta be - díszlettervezésében az egész párizsi magyar festőkolónia közreműködött -, valamint Jung belga író Thanatos Le Passager című misztérium játékát. A „Szivárvány" bábszínház megérdemelten kapta meg a világkiállítás színpadi szekciójának arany érmét, melyet Paul Valéry, a nagynevű költő és esztétikus nyújtott át nekik. A felgyűlt díszletek, színpadi kellékek és az előadások sűrű egymásutánja arra késztette Blattnert, hogy egy nagyobb helyiségben rendezkedjen be. így nyitotta meg 1930 elején a Prisme elnevezésű kísérleti színpadát. Grimm egyik meséjéből írt nagysikerű pantomimját, a Petit Tailleur-t (A kis szabó) már itt adta elő, Harsányi Tibor kísérőzenéjével. A közvetlen háború előtti korszak egy másik nagy sikere volt Henri Herauf Grand Mur című történelmi szatírája. Blattner bábszínháza mind aktuálisabb, és kimondottan Hitler-ellenes és antináci darabokat is bemutatott. Amikor a német csapatok elfoglalták Párizst, két nap múlva már kereste a Gestapo. Úgy látszik, az ötödik hadoszlop embereinek annak idején arra is volt ideje, hogy Blattner Géza bábszínházát is meglátogassák és ne felejtkezzenek meg arról, amit ott láttak. A Blattner család azonban házmesterük figyelmeztetésére órák alatt elhagyta Párizst és sikerült is a meg nem szállt C^ 603