Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

2. A birtokos család Az 1235. évi első említést követően Debrecenről közel négy évtizeden át hallgatnak a források. A falu nevével legközelebb 1271-ben találkozunk. Ekkor szerepelnek a magukat már a településről nevező Rophoin és Péter nemes urak (viri nobiles Rophoin et Petrus de Dubrychyn), több szomszédos nemes és nemtelen tanú között. Együttesen tanúsítják, hogy az akkor idegenek által elfoglalva tartott Gáborjánmonostora falu és a monostor a Gyovad nemzetség ősi birtoka.

19 Debreceni Rophoin és Péter tehát ekkor már teljes korúak voltak. A Debreceni család történetével foglalkozó kutatás, az első összefoglaló tanulmány írójától, Komáromy Andrástól kezdve, a különböző családtörténeti kombinációk bizonyítatlan felvetése mellett, csupán azt tudta hitelesíteni, hogy Rophoinnak debreceni része már öröklött birtoka volt. Szerinte a falut - véleményem szerint csak nagyobbik részbirtokát - Rophoin apja, Miklós kaphatta meg V. István vagy IV. László adományából. Ennek kapcsán veti fel annak lehetőségét, hogy Debrecen még a tatárjárás után is királyi vagy várbirtok volt. Komáromy meggyőzően bizonyította, hogy a Debreceniek semmiképpen sem származtathatók sem a Kata, sem pedig az Aba nemzetségből. Rophoin felesége viszont - mint egy 1318. évi adat bizonyítja - Kata nemzetségbeli Raphael leánya, Katalin volt. Mivel egy 1285. évi oklevélben a Barsa nembeli Tamás és János fiai Rophoin bánt rokonuknak (cognatus) nevezik, Komáromyban felvetődött az a gondolat, hogy itt vérrokonságot, közös őstől való leszármazást jeleznek.

20 Ezt azonban - ezen az egy adaton kívül - a Barsa nemzetségre vonatkozó családtörténeti és címertani kutatás nem támogatja. A család első megadományozott ősének származását még feltételesen sem lehet valamelyik, a környező bihari vagy szabolcsi tájon „ ősfoglaló" -nak tekinthető nemzetséghez kapcsolni. Éppen ez a körülmény sugallja azt a gondolatot, hogy a XIII. század végén a Debrecent birtokló és magukat a településről nevező család tagjainak közös ősét vajon nem kell-e a XIII. század derekának nagy társadalmi mozgása, a várszerkezetnek a tatárjárás utáni feltartóztathatatlan felbomlása idején felemelkedő harcos várjobbágyban keresnünk. Természetesen arra is gondolhatunk, hogy a Debreceni család lehet ún. közszabad (utóbb serviens regis) eredetű! Bizonyos az, hogy Debreceni Rophoin comes - de az egész Debreceni család IV. László uralkodása alatt kiemelkedő katonai érdemeivel tűnt ki. Rophoin Miklós nevű testvére a Gyulafehérvárt kifosztó és felégető szászok elleni hadakozásban halt meg 1277 februárjában. Rophoin ott volt a király ellen fellázadt Geregye nembeli Pál fia Miklós Berettyó-parti várának, Adorjánvárnak az ostrománál 1278. 19 Az 1271. évi oklevelet idézi Györffy Gy. i. m. 619. 20 Komáromy A. i. m. 2. és 69., valamint az ott felsorolt irodalom. - Debrecen-i Rophoin feleségének származására az 1318. évi oklevelet lásd Györffy Gy. i. m. 658. C^ 59