Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért II.

említése a Zsáka névnek. - 1497-tól folyt perrel 1514 után nagyobb része a váradi püspökségé. - 1520: vámos hely. 1545-re kiépül a várkastély. - 1552: Izsákai Osvátnak 5, a váradi püspökségnek 17 jobbágyportája van (a 793. oldalhoz). * A településtanulmányok stílusa sok esetben elárulja a régies nyelvezetű forrásmunkák szó szerinti átvételét. Sok szócikk fogalmazása töredezett, ezért zavaros. Hasznos lett volna avatott történetkutatókkal lektoráltatni a szöveget. A jó szándékkal, de kevés jártassággal megírt és nem gondosan korrigált ismertetőkből így a téves, elavult birtoklás- és településtörténeti megállapításokat könnyen el lehetett volna hagyni. Nagyjából az 1550-es évekig tett javításaim és kiegészítéseim túlnyomóan a bibliográfiából általam hiányolt kötetek alapján történtek. 1997-ben és 1998-ban megjelent műveket „nem kértem számon". A jelenlegi szövegek sajnálatosan tovább éltetnek hamis „tényeket", felfogásokat. Meglepetések várnak az olvasóra a műemlékekről szóló részben. Nem találjuk a középkori alapokon épült körített álmosai ref. templomot. A herpályi monostor templomról tréfás azt írni, hogy „... a romokból következtethetően - méretes (sic!) templom." Milyen „régi Istenháza, de - a megmaradt részek" tanúskodnak és építészettörténetileg miről? 1960-ban - igen köznapi a meghatározás: „toronydarab"-ot az összeomlástól mentették meg. De azt nem tudták, hogy ez egy nyugati toronypárnak a déli tornya. Az alapfalak - szentélyek, főhajó falai, pillér sorok, északi torony, déli sekrestye, déli bejárat - régészeti feltárása 1972-75 között történt, szakaszos műemléki bemutatásra való felfalazással a déli torony teljes kialakításával. Romos műemlékeknél etikátlan elhallgatni a kutatókat (Kozák KárolyMódy György) és a helyreállítás tervezőjét (Letényi Árpád). A debreceni református Nagytemplom előzményénél bizonyítatlan, hogy „már a 12. század közepén Istenház (sic!) állott." Nem biztos abban a kutatás, hogy az 1317 előtt felszentelt Szent András templom háromhajós volt. Az egyetlen hiteles kőemlék a zászlós bárányos boltozati zárókő 1360 utánra bizonyít. 1564-ben súlyosan pusztította a tűz, de nem lett „semmivé", csak a gótikus belsőt nem tudták helyreállítani. A Rákóczi-harang részére emelt Verestorony egy mondatot megérdemelt volna. Az 1980-81. évi kutatás után kialakított Romkertben a Verestorony alapjait is látni lehet. A Hortobágy műemlékei között nem találjuk Mátán Papegyháza XII. századi templomának feltárt és műemlékileg felfalazott alapjait. Az egyik legrégibb romemlékünk! Nagykerekiben az ún. Bocskai-várkastély falaiban semmi sincs Bocskai korából. A kereki vár és a belső lakóépülete a XVIII. században elpusztult. A legrégibb emlék a XVII. századi magtár épülete. Nyíradony közelében lévő guti templomrom Nagy gut falu 1220 körül épült egyházának feltárása utáni bemutatása. Nem hiszem, hogy építészettörténész érti ezt a mondatot „...a feltételezések szerint nyitottra tervezett Istenház". A nem szakember is csak csodálkozik c^ 597