Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért II.

bágy telkét adóztatták. 12 jobbágy szegénysége miatt adómentes, 1 pusztatelek, 1 új telek, 3 földesúri szolga és 2 adómentes került összeírásra (a 753. oldalhoz). Tépe: 1222: a Váradi Regestrumban magánbirtokosé, a tatárjáráskor elnéptelenedett, mert 1291-94: a váradi püspöki tizedjegyzékben nem találjuk. - 1285 k.: IV. László Debreceni Rofoin bánnak adja, Ő többi bihari falujával 1311: unokaöccsére, Dózsára vallja át, haszonélvezetüket 1318: haláláig megtartja. - 1332: papja fizeti a pápai tizedet. - 1400 k.: a Debreceni család kihalása eló'tt kikerül az uradalomból. 1421: Pólyán fia Mihály örökös nélküli halála után a király Kővári Pálnak adja. 1470 előtt a váradi nagypréposté. 1552-ben 46 jobbágytelekkel (a 755. oldalhoz). Tiszacsege: Téves 1067-ben alapított „egri apátság"-ról írni a százdi apátság helyett, de annak hortobágyi birtoka határleírásában nem Csege, hanem Cégény szerepel! - 1248: a királyi birtokot IV. Béla az egri püspökségnek adja. - 1270 után: Rátót nembelieké lesz, ők 1299: elcserélik a Sártványvecse nembeliekkel. Vámos hely révvel. - 1301: Rátót nembeli Domokos tárnokmesteré, de 1326: a király megerősíti az egri püspökség jogát. - Mindenszentek tiszteletére emelt egyházának papját megtaláljuk a pápai tizedjegyzékekben. - 1336: újból királyi birtok. - 1458: Bajoniaké, Gecseieké, Agárdiaké. Utóbbiak 1461: zálogba, 1472: örökáron adják a rév és vámjoggal Parlagi Pálnak. - 1490: Ráskai Balázs is birtokos. 1520 k. részei Parlagiaké és Paksiaké. Utóbbiaktól 1526: az Ártándiaké és 1543 után: részei: Bajoni Benedek anyósáé, özv. Bodó Ferencné Ráskai Erzsébeté. - 1549: az övé 45 jobbágy telke, 8 szegénnyel, 3 puszta-, de 10 új telekkel és 4 adómentessel, Paksi Jóbnak 16 portája van, 4 szegénnyel, 1 új telekkel és 2 adómentessel (a 758759. oldalhoz). Told: első említése: 1275-ben Told-i Albert a földesura, korábban is a Told nemzetségé. 1284: IV. László a birtokaikon élőket kiveszi a bihari ispán és udvarispán bíráskodása alól. - Az 1322 előtt (Körös)Szakálban is birtokos ágat Szakáliaknak hívják. - Papját megtaláljuk a pápai tizedjegyzékekben. - A múlt században a temető környékén falmaradványok kerültek elő, feltehetően a középkori egyház alapjai. - A XIV-XV. században a Toldiaké, Szakáliaké, a velük rokon Görbedi és Büdieké. - 1552: a nagyfalui Toldi Miklósnak 7 jobbágy telke, 1 szegény jobbágya, Budi Mihálynak 1 jobbágytelke, feketebátori Toldi Tamásnak 3 telke és 1 puszta telke, szalontai Toldi Mihálynak 51/2 jobbágy telke, bátori Toldi Miklósnak 3 telke és Kistoldi Miklósnak 4 jobbágyportája és 1 szegény jobbágya van (a 767. oldalhoz). Ujiráz: 1214: a Váradi Regestrumban magánbirtokosoké. A helynév szláv eredetű személynévből származik, ez nem bizonyít szláv etnikumot. A Csökmő és Szeghalom történetében is szereplő Smaragd nemzetségé a tatárjárás előtt. - 1332: papját megtaláljuk a pápai tizedjegyzékekben. - 1430: említik Szűz Mária tiszteletére szentelt egyházát. - 1370 előtt a Szár családé, 1398: hűtlenségük miatt 1/3-át a Maróthiak kapják, tőlük a Csákyak körösszegi uradalmába kerül, de része a váradi káptalané. - 1552: Csáky Demeternek 19 jobbágytelke van, özv. Csáky Péterf^ 595