Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért II.

Kismarja: első adata: 1277. A váradi püspöki tizedjegyzékben Újmarja, a későbbi Nagymarja szerepel! - Ómarját, később Kismarját újból 1322-ben említik (a 686. oldalhoz). Konyár: Neve szláv eredetű, királyi-hercegi szolgálónépi falu. a magyar Lovászi megfelelője. Az Ákos nembeli álmosdi Csire és Pocsaji családoké lett. 133237: papja fizeti a pápai tizedeit. - Az 1514. évi parasztháborúban megölt utolsó Pocsaji részét a Bajoniak kapták, majd tőlük az Ártándiak (a 695. oldalhoz). - 1599: Bocskai István birtoka. Körösszakái: első említése 1284. - Papját megtaláljuk a püspöki és pápai tizedjegyzékekben. - A Toldi, Szakáli és Budi családoké. - A kettős falu első említése: 1490 után (a 698. oldalhoz). Körösszegapáti: A Váradi Regestrum 1221. évi esete szerint a bihari vár és a tordai apátság népei lakták. Innen a neve. - Itt nem volt apátság! - Papját megtaláljuk a pápai tizedjegyzékekben (a 700. oldalhoz). Magyarhomorog: A tatárjáráskor elnéptelenedett, mert a püspöki és pápai tizedjegyzékekben papját nem találjuk. - 1322: helyi birtokosok alatt kezd benépesedni. - 1409: lakóitól újból elhagyott részét a Kenézi család kihaltával a Csákyak kapják. A másik rész helyi kisnemeseké (a 703. oldalhoz). Mezópeterd: első említése a váradi püspöki tizedjegyzékben (1291-94). - 1599: Bocskai István birtoka (a 705. oldalhoz). Mezősas: A Váradi Regestrum 1213. évi esetében körmösdi várnépek (a falu emlékét őrzi a mezősasi Körmösdpuszta) pereskednek a bihari vár Sason élő várjobbágyaival. - Feltehetően várjobbágyi eredetű kisnemes család a Sasiak faluja a XV. században is. A következő század elején nagyobb része az Artándiaké lesz (a 707. oldalhoz). Mikepéres: 1270 előtt Ohat nembelieké és a később magát Pércsi-nek nevezett családé. - Papját megtaláljuk a püspöki és a pápai tizedjegyzékekben. - 1347: említik Szent Péter apostol tiszteletére emelt egyházát, ekkor két önálló része van: Egyházas Peres és Egyházatlan Peres (utóbb Bodóháza?). - A XV. században egyik része maradt a Pércsieké (a 709. oldalhoz). Nagyhegyes: 1311: Hegyes egyház, a tatárjáráskor elpusztult falut temploma után nevezik. 1307-től a Debreceni család uradalmában. - 1332: papja fizeti a pápai tizedet. - A XIV. század végén vámoshely. - 1405: egyik része a debreceni uradalomban, másik része a Debreceni család leányági leszármazottaié, a Telegdieké, Tornaiaké, Szakolyiaké. - A XVI. század elején a Báthoriaké és Maghiaké is. - 1549: 24 jobbágytelket, 3 bírót, 7 zsellért és 2 új házat adóztatnak. - 1598: néptelen (a 716. oldalhoz). Nagykereki: 1214 Kereki-beliek a Váradi Regestrumban. - Papját a váradi püspöki tizedjegyzékben megtaláljuk, a pápai tizedjegyzékben nem. - Első birtokosai a későbbi földesurak az Ártándiak ősei. - A XV. században kis uradalmuk központja várkastéllyal. Neve ezért 1443: Váraljkereki. - Egyházának titulusa 1429: 592 ?>