Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért I.

Zsigmond mint a mezőváros földesura 2405-ben nemcsak Buda jogát, hanem másik 1405. évi oklevelével két országos vásár tartásának jogát is adományozta. 1407-ben engedélyezte a harmadikat. Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet 2466-ban és a következő évben egy-egy újabbat engedélyezett. A szócikk csak azt említi, hogy 1508-tól évi hét országos vásár volt. A földesuraknál sorolja az egy évig zálogbirtokos Baliczki Andrást, de nincs szó az 1411-1449 között harmincnyolc évig (!) földesúr szerb fejedelmekről Lazarevics Istvánról és Brankovics Györgyről. Egyházi szempontból sem érdektelen korszak ez. Ekkor kerültek az uradalomba, főleg a Brankovics kezén lévő tokaji uradalom vidékünkön lévő falvaiba keleti rítusú keresztények. Arról se esik szó. hogy Hunyadi halála után 2456 nyár végétől a város Mátyás királyra szállt, de 2462-től a tényleges földesúrnő édesanyja. Kiváltságokkal erősítették a gazdasági fejlődését, egyet-kettőt lehetett volna sorolni. Corvin János nem 1490-től földesúr, nagyanyja végrendeletének értelmében 1485 januárjában iktatták be. Szapolyai János 2509 őszétől 1526. november 25-ig földesúr. Ekkor régi párthíveinek az Ártándi testvéreknek adományozta Debrecent. 2536-tól 2628-ig földesúr az enyingi Török család (az egyháztörténeti rész említi). Velük a földesúri hatalom megszűnt. Bethlen Gábor a várost erdélyi fejedelmi vagyonnak tekintette, és utódai alatt sem került többé magánföldesúr birtokába. Az egyéni szempontú kiemelt eseménysorhoz annyit, hogy az első, írott forrásból ismert 2454. évi tűzvészről szólni kellett volna. Szent László egyháza ekkor égett meg, a körülötte lévő utcákkal. A tizenkét (!) XVI-XVII. századi tűzvészből említeni kellett volna az 2564. évit. Nemcsak az impozáns gótikus Szent András templom égett le (az egyháztörténeti rész érinti), hanem a földesúri várkastély, az iskola, a városháza, a település csaknem felével. A jelentéktelen 1795. évi földrengést megtaláljuk, de az 1829. július 1-it nem, amikor a Kollégium „ócska épületjében" és a „klastromban" - a piarista rendházban - a bolthajtások is megrepedtek. Súlyos károkat az 1834. október 15-i földrengés okozott a Nagytemplomon, a Kistemplomon, az 1802. évi nagy tűzben részben lepusztult városházán. 279 ház, 71 gazdasági épület rongálódott meg kisebb-nagyobb mértékben.

4 Említeni kellett volna, hogy az 1802. évi tűz után adta ki a város az első építési szabályrendeletet. A legújabb kori eseményekből több, a közölteknél fontosabb kimaradt - mind a művelődési életből. így az Ady Társaság alapítása, a Nyári Egyetem megindítása, a Déri Múzeum, a Déri György Néprajzi Múzeum, a Holló László és Medgyessy Emlékmúzeumok létesítése. Fontosabb ezeknél, hogy 1977. júniusában a városban tárgyalt feleslegesen és eredménytelenül Kádár és Ceaucescu? Az egyháztörténeti részben megcáfolt vagy félreértett megállapításokat is találunk. A Szent András templom Imre váradi püspök (1297-1311) általi felszentetése előttre teszi, hogy „3 közeli falu, Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Szent4 Módy György: Földrengések a régi Debrecenben = Debreceni Szemle VI. évf. 1. sz. 1986. április. 121-128. 578 ^