Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért I.

;7^V helytörténetíráshitelességéért I. (Megjegyzések javításokkal és kiegészítésekkel) Az 1970-es évektől gyarapodtak a megyei helytörténeti kiadványok: tanulmány­gyűjtemény jellegű kötet és kifejezett monografikus feldolgozás. Megírásukra szin­te kivétel nélkül a tanácsok, önkormányzatok adtak megbízást. A szerzők között a sok tapasztalatot szerzetteken kívül helyet kaptak jó értelemben vett amatőr kuta­tók, helytörténeti-néprajzi gyűjtők, sőt helyi politikai-igazgatási vezetők. Jó ideig elvárt volt az 1867 utáni részeknél az ideológiai hozzáállás. Legtöbbször igényelték - még újabban is - a közelmúlt jelenig való bemutatását. A történelmi távlat hang­súlyozása korábban egyet jelentett a szakmai véleménynyilvánítástól való ódzko­dással. A régebbi korokra a hivatalos iránytű a „haladó hagyományok", az „osz­tályharcos múlt" felé mozdult ki. A fenti gyermekbetegségeket lassan nőttük ki. Alapkutatások nyomán születtek a hajdúnánási, a hajdúböszörményi, a polgá­ri kötetek. A hajdúszoboszlói tényleges monográfia, kutatástörténeti, természet­rajzi és művészettörténeti tanulmányokkal is. Berettyóújfalu története recens ré­gészeti, történeti, néprajzi kutatások eredményeire támaszkodott. Báránd és Ba­konszeg kötetei bizonyítják, hogy kis falvak múltja is bemutatható új régészeti te­repbejárással, gondos forráskutatással, megújított néprajzi gyűjtéssel. A bihar­nagybajomi kötet egy korábban várral rendelkező, uradalmi központ mezőváros felemelkedése és szerepvesztése után a XVIII. századtól is hiteles képet ad gaz­dálkodásról, társadalomról, életmódról. A legutóbbi vámospércsi és derecskéi kö­tetek visszatértek a korszakonkénti összefoglalásokhoz. Csak egy-egy tanulmány szól a népéletről, viszont szerepel a földrajzi környezet, a helynevek bemutatása. 1 1 Hajdúnánás története. (Szerk. Rácz István, Hajdúnánás Városi Tanács, 1973., 475 p. + 12 t.) Haj­dúböszörmény története. (Szerk. Szendrey István, Hajdúböszörmény Városi Tanács. 1973., 587 p.) ­Polgár története. (Szerk. Bencsik János, Polgár Nagyközségi Közös Tanács. 1974., 453 p. + 251. és 5 térk.) Hajdúszoboszló monográfiája. (Szerk. Dankó Imre, Hajdúszoboszló város Tanácsa. 1975., 847 p. + 8 térk.) - Berettyóújfalu története. (Szerk. Varga Gyula, kiad. a Városi Tanács) 1981. 684 p. ­Báránd története és néprajza. (Szerk. Balassa Iván, kiad. az Új Élet Mgtsz, 1985., 644 p. + 4 L) - Ba­konszeg története és néprajza. (Szerk. Ujváry Zoltán, kiad. a Bessenyei Termelőszövetkezet. 1990., 592 p.) - Bihamagybajom története és néprajza. (Szerk. Ujváry Zoltán. 1992., 619 p.) - Vámospércs története. (Szerk. Gazdag István, Vámospércs Nagyközség Önkormányzata, 1994., 372 p.) ­Derecske története és néprajza. (Szerk. Gazdag István, Derecske Város önkormányzata, 1998., 565 p.) 576 fo

Next

/
Thumbnails
Contents