Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

Sámson részbirtoka 1526 tavasz végén kerül a szemünk elé. Artándi Pál és Balázs - utóbbi az előző években a debreceni uradalom tiszttartója volt - Szapolyai János régi párthívei II. Lajos király előtt sámsoni és öt szabolcsi valamint egy közép-szolnoki megyei faluban birtokrészeket vettek meg „1000 forint jó és régi pénzen" Paksi Jánostól és társaitól.

125 Ennek a sámsoni résznek a sorsa tisztázatlan, majd látjuk, a Paksi család később is jelen volt a faluban mint földesúr. A tragikus mohácsi csatavesztés és a kettős királyválasztás után a debreceni uradalom tartozékaira mindkét király igényt tartott. Szapolyai 1526. november 25-én Budán kiadott oklevelével „különböző időkben tett érdemeikért" az Artándi testvéreknek adományozta az uradalmat, benne a sámsoni részekkel.

126 Az Ártándiak kezére így két részről is kerültek sámsoni jobbágytelkek. 1529 nyarán Artándi Pál Habsburg I. Ferdinándtól is adománylevelet szerzett a debreceni uradalomra. Bizonnyal ez is oka volt, hogy Szapolyai János király helytartója és kincstárnoka, a török Porta kegyét bíró kalandor Gritti törvénytelenül 1531 januárjában kivégeztette a két Ártándit. Az uradalom egész és részbirtok tartozékaival a koronára szállt. Rövid egy évig Sárközy Gergely uradalmi officiális irányította. Fennmaradt számadáskönyve szerint a sámsoni részbirtok jövedelmei között 12 forint dica adóból és 71 forint borkorcsmából származtak. Tehát együtt tartotta nyilván a királyi és földesúri jövedelmeket. Utóbbiak közül az összeírásból hiányzik a cenzus és a kilenced. Sámson a korcsmára 2 közepes hordót kapott. A sámsoni jövedelmekbe együtt folyt be a Paksi Jánostól az Ártándiak által megvett rész és a debreceni uradalom tartozéka jobbágytelkein élők szolgáltatása. Még az év február végén Artándi Pál özvegye Telegdi Fruzsina és Artándi Balázs árvái királyi kegyelemmel visszanyerték azokat a birtokokat, melyeket a testvérek nem János királytól kaptak. így a Paksi-féle vételből a családhoz került sámsoni részeket is.

127 Gritti 1533 nyarán János király nevében Isztambulban tárgyalt és ott titokban felajánlotta szolgálatait I. Ferdinándnak is. Egy év múlva Szapolyai János egyik leghűségesebb hívét, Czibak Imre váradi püspököt meggyilkoltatta, mire a Medgyesbe szorult Grittit az erdélyi rendek csapatai elfogták és megölték. Megnyílt az út arra, hogy Debrecent és uradalmát 1536-ban enyingi Török Bálint kapja adományba. Corvin János 1498 késő ősszel ígérte Debrecent apjának Török Imrének és Bálint fia már 1529-ben törekedett elnyerni az uradalmat. Debrecen és környéke az 1530-as években elkerülte a két király közötti fegyveres harcokat. Az 1541. december végén I. Ferdinánd és Izabella királyné megbízottai közötti gyalui egyezmény a politikai megoldás reményében biztosított viszonyHBML. IV.A. 1021/d4. Kápt. 94.k. 1526. május 25. Buda. HBML. IV.A. 1021/d4. Kápt. 94.c. 1526. november 25. Buda. Fel vannak sorolva Debrecen mezőváros, Keresztúr, Haláp, Balmazújváros, Máta, Kába és Tetétlen egész birtoka, valamint Gáborján, Sámson, Hatház, Téglás, Sziget, Hegyes és Szoboszló részbirtoka. Szabó István: A debreceni uradalom a mohácsi vész korában. = Debreceni Képes Kalendárium. XXXV. évf. (1935.) 85-88. - Bunyitay i. m. III. 197-198. 574 ?}