Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

Debrezun) mondott Tamás fia Tecóval. Sógorával, a Debrecentől délre fekvő Szepes falubeli Henrikkel a váradi káptalan előtt egyeztek meg egy szolganő és két leánya miatti perükben. Henrik szerint azokat felesége szolgáiként kapta, Teco viszont azt állította, hogy korábban már pénzzel visszaváltotta őket. A peregyezség értelmében Henrik a szolgálókat eladta, azaz visszabocsátotta egy és egynegyed márka fejében. Az egyezségnél több szomszédos birtokos - kettőt név szerint is említenek - volt a békebíró.

3 Az esetről mindenképpen arra következtethetünk, hogy Debrecen vagy legalábbis egy része - ha korábban a bihari vár birtoka is lehetett - ez időben már szabad birtokosok kezén van. Az ügyben ugyanis nem várispán és poroszló járt el, hanem szomszédos szabad birtokosok voltak a békebírák. Debrecen-i Teco rokoni kapcsolatát a XIII. század utolsó harmadában a falut már egy nemzedéke birtokló és magát éppen Debrecenről nevezett családhoz még feltételezni sem lehet. Hasonló esetek sokaságát ismerve, csak gondolhatjuk, hogy apja, Tamás vagy inkább ő maga a várszervezet vezető rétegét képező várjobbágyok közül emelkedett ki, s szerezte meg a korábban várhoz tartozó birtokot. Bizonyosra vehetjük, hogy Bihar vármegyének ezen az északnyugati részén, amelyet ugyanúgy Nyírnek neveztek, mint a tőle északra húzódó területet, a tatárjáráskor a falvak nagy többsége elpusztult. Rogerius váradi kanonok leírásából tudjuk, hogy a tatárok a megye egész területén páratlan pusztítást, öldöklést végeztek. Mivel sem Debrecenre, sem a környék falvaira vonatkozó okleveles adat a tatárjárást közvetlenül követő évtizedekből nincsen, sem a pusztulás mértékét, még kevésbé az újratelepülés, benépesedés folyamatát rekonstruálni nem tudjuk. Pedig okkal feltételezzük, hogy Debrecen kiemelkedése a környék falvai közül a tatárjárás után két évtizeddel elkezdődött. 1. A XIII. század végi falu és külső határa A XIV. század második felére kialakult mezőváros területére topográfiailag elhelyezhető Árpád-kori településekről - tehát magukról a falvakról és nemcsak birtokosaikról - legkorábbi adataink a XIII. század végéről, illetve a XIV. század harmincas éveiből vannak. A váradi püspökség 1291-1294 közöttre keltezhető tizedjegyzékében egyik esztendőben a gabonadézsma-szedéskor Debrecen falu (Debruchun) 90 kepe tizeddel, mellette külön jelölve Dózsa Debrecenje 28 kepével és Péter Debrecenje 9 kepével, másik évben Rophoin Debrecenje 44 kepével, Dózsa Debrecenje 16 kepével, Péter Debrecenje 10 kepével szerepel.

4 Kétségtelen, hogy az adatok három földesúr nem egyenlő részbirtoklása alatt levő egyetlen falura, 3 Karácsonyi János-Borovszky Sámuel: Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba lajstrom... i. m. 305. Nr. 385 (138). 4 Jakubovich Emil: A váradi püspökség XIII. századi tizedjegyzéke. Magyar Nyelv, 1926. 222., 298. és 358. 54 ^