Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

elsősorban Diószegi János, de másod-unokatestvére Székelyhidi Dorog is 1310 előtt Borsa Kopasz nádor birtokain hatalmaskodtak és kártételeket okoztak. Kopasz mindkettőjüket elfogta és 1310 végén diószegi várukat felégette. A kártételek fejé­ben János Hatház, Demeter, Doroglesi és Csehi fele részét elvesztette. Ezeket Székelyhidi Dorog és Iwachun kényszerültek eladni. Most ezek ellenértékeként Tamá­sit, Videt és még két szabolcsi birtokot „örökség jogán" a Diószegieknek átadtak. Az egyezséget megbontó fél peren kívül 100 márkát köteles fizetni. 38 Úgy tűnik, hogy az 1310. és 1312. évi egyezségekkel Tursámson és az Egyedmo­nostori ágból származott családok kezén lévő közeli birtokok ügyei elrendeződtek. Mégis van éppen Tursámson birtoklástörténetében egy, különösen a távolabbi jö­vőre nézve fontos fordulat. Valamikor 1311 előtt, de az is lehet, hogy 1313 tavasza körül Debrecen-i Rophoin bán megszerezte Tursámson fele birtokát. Tudjuk, hogy a gyermektelen Rophoin 1311. szeptember 25-én jelent meg unokaöccsével Dózsa mesterrel (az oklevél tévesen testvérének mondja) Károly Róbert király előtt és bi­hari birtokait - Gáborjánmonostora, Keresztúr, Szentpéterszeg, Tépe, Derecske, Macs, Torna - királyi megerősítéssel átadta Dózsának élete végéig tartó haszonél­vezet fenntartásával. Birtoklástörténeti szempontból fontos, hogy az oklevél az ösz­szes sorolt faluról azt mondja, hogy Rophoin azokat IV. Lászlótól érdemeiért kapta privilegiális oklevéllel. 39 Apjától örökölt debreceni részbirtokát nem találjuk az átvallott falvak között, de Tursámson részét sem. így gondolhatunk arra, hogy ezt a birtokot 1311. szep­tembere után szerezte meg, de ugyanilyen valószínűséggel arra is, hogy a Dorog alágbeli két család 1312. január 1-én kötött egyezsége után. Ugyanis érthetetlen len­ne, hogy a birtokosztályban Tursámsonnál nem jegyezték volna meg, hogy része más földesúr - Debreceni Rophoin bán - birtoka. 40 Úgy gondoljuk, Rophoin az 1290-es évek végétől már többet tartózkodott a szá­mára kedves Berettyó melletti Gáborjánmonostorában, mint a debreceni kúriában. Anjou-kori okmánytár, i. m. I. 297-98. - A békéltetők Kata nembeli Rophoin fia Pál, Csanád nembeli Tamás fia Lőrinc és Pongrác, Turul nembeli Lőrinc fia Gergely. - Karácsonyi i. m. II. 46. A zichi és vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmány tára. Codex diplomaticus domus senioris comitus Zichy de Zieh et Vásonkeő. I—XII. (Szerk.: Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál. Pest-Budapest, 1871-1931.) 1.132-33. Rophoin Tornát 1282-ben és 1289-ben zálogba, majd 1299-ben örökáron vette meg. Macs-ot, IV. László 1285. január l-jén kelt oklevelében adományozta; Gáborjánmonostorát a hozzátar­tozó Keresztturral és Szentpéterszeggel 1285 nyár elején adták át neki Barsa nembeli Lóránt erdélyi vajda és testvérei, ezt a király június 13-án kelt oklevelében hagyta jóvá. Tépe és De­recske adományozására vagy megszerzésére nem ismerünk oklevelet. Ha az 1311. évi oklevél a valóságnak megfelelően írta ezeket a falvakat is IV. László adományának, akkor 1290. június előtt kaphatta meg Rophoin, mivel a királyt július 10-én meggyilkolták. - Módy György: A fa­lutól a mezővárosig. In: Debrecen története I. 1693-ig. (Szerk.: Szendrey István. Debrecen, 1984.) 105-106, 617. C^ 547

Next

/
Thumbnails
Contents