Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

magyar településre ugyan lehet használni a falu szót, de az még korántsem azonos egy-egy szálláshelynek, településnek a XI. század végére állandó határok között kialakult tényleges falujával. Mesterházy a korai falucsírák XI. század végi „megszűnését" annak alapján képzeli el, hogy Zoltai két alkalommal történt helyszíni kutatása során későbbi kerámiát nem gyűjtött. A Bajinkán lévő IX-X. századi település folytatásának tartja azt a településrészt, melynek leletei jöttek napvilágra 1964 őszén, amikor a mai falu szélén gyümölcsfa csemeték lerakásakor nagy felületen végeztek földmunkát. Itt nemcsak Árpád-kori, hanem kora vaskori és szarmata leletek is előkerültek. A szakirodalom ezt a lelőhelyet Hajdúsámson-Csemetekert néven tartja számon.

13 Mesterházy úgy gondolta, hogy a korábbi település népe erre a területre költözött át, de ennek megülése is X-XI. századi. Feltételezte, hogy az itt kialakult falu királyi birtokon élt, majd később, a XI. században várszervezetbe került. Szerinte a szabolcsi várispánsághoz. Ez a falu néptelenedett el a tatárjárás idején, az újraéledés pedig Hajdúsámson mai központja környékén indult el.

14 Következtetései ismertetéséhez hozzá kell tennünk, hogy közvetlen okleveles bizonyítékunk nincs arra, hogy a tatárjárás előtt a falu a szabolcsi várispánsághoz tartozott. Nincs adatunk arra, hogy Sámsonban várjobbágyok vagy várnépek éltek volna. A bihari várhoz tartozó várnépek éltek például Pelőke faluban (Derecske mellett feküdt). 1219-ben velük pereskedtek Kinizs falu (Konyártól északnyugatra volt) dobokai várhoz tartozó népei a konyári udvarbíró (curialis comes) előtt. Sas (Mezősas) lakosai között bihari várjobbágyok voltak 1213-ban. Ugyanebből az évből való adat szerint Nádudvaron a kolozsi vár népei is, Szoboszlón tisztjei, várjobbágyai, várnépe is, Szováton várnépei is éltek.

15 1997 tavaszán Hajdúsámsonban a Liget-tanyai iskola udvarán a sportpálya egyengetésekor palmettadíszes gombafej alakú honfoglaláskori arany tárgy került elő. A lelet megmentését Horváth Sándor tanárnak köszönhetjük. A tárgy formája igen érdekes, szokatlan a honfoglaláskori anyagban, rendeltetése feltehetően ruhadísz vagy gomb.

16 Mesterházy Károly: A Déri Múzeum régészeti tevékenysége 1962-1965 (Leletkataszter). A Déri Múzeum Évkönyve 1965. Szerk.: Béres András. Debrecen, 1966.) 39. és Mesterházy: Régészeti adatok i. m. 1.108. a 74. tétel. 14 Mesterházy: Régészeti adatok, i. m. II. 227,245-46. Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba lajstrom ... Regestrum Varadiense (Curis et laboribus Joannis Karácsonyi et Samuelis Borovszky editum. Budapest, 1903) 238. Nr. 227. (97.) - 172-73. Nr. 51. (147.) - 166. Nr. 32. (254.),172. Nr. 49. (145.) és 176. Nr. 6. (157.) Nádudvar, Szoboszló és Szovát várjobbágyai és várnépei korábban a szabolcsi várispánsághoz tartoztak. Az idő tájt kerülhettek a kolozsi vár alá, amikor 1075-ben Szoboszlóvásár fele vámjövedelmét a garamszentbenedeki apátság kapta. Okát a Kolozsaknától induló, itt haladó sószállító út biztosításában kereshetjük. 1997 áprilisában a hajdúsámsoni ált. iskolában M. Nepper Ibolyát, a Déri Múzeum régészét Horváth Sándor tanár azzal kereste meg, hogy nézze meg a néhány héttel azelőtt a Hajdúsámson Ligettanyai Iskola sportpályájának egyengetésekor előkerült aranytárgyat. A szakember megállapította, hogy a bemutatott és nagylelkűen a múzeumnak átengedett tárgy honfoglalásC^ 537