Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

(^ámson története a XVI. század közepéig r^idtott településünk régebbi múltjára vonatkozóan először Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévtárának Bihar vármegyei kötetében találunk adatokat. Az általa kiküldött egységes szempontok szerint összeállított kérdőívekre adtak választ a községi elöljárók és a jegyzők. 1864-ben Sámson Bihar megye sárréti járásához tartozott. Hivatalos neve ez az egy, de a válaszadók szerint ,,...e' község Nyír Sámsonnak neveztetik...", mert határos Szabolcs megyével s a községen túl kezdődik a Nyírség. Legkorábbi említéseként az ottani református „Anya Egyház" 1645. évi megörökítését ismerték. Érdekes kiemelnünk, hogy a válaszadók szerint akkor az „ ...Ekklésia sokkal kisebb volt, a' vele szomszédos Gut, Tamási, Bagos, Pallag s több e környéken elpusztult Ekklésiáknál." A falu nevének eredetére, korábbi múltjára vonatkozóan, „...emléknek vagy hagyománynak birtokában nemiévén", nem tudtak választ adni. Megtaláljuk a válaszokban, hogy „...a

1 Rákótzy zavargások alkalmával" sok szomszédos falu elpusztult s a szintén pusztulást szenvedett Sámsonba telepedett be lakosaik egy része. Pesty kérdőíve a birtokosokra nem kérdezett rá, de meglepő, hogy az elöljáróság vagy a jegyző a falu történeténél legalább egy mondatban nem említette meg, hogy 1735 óta már a falu nagy részének Debrecen város volt a földesura. Úgy hiszem, hogy 1864-ben élő hagyománya volt II. Rákóczi Ferenc sámsoni határban való rövid táborozásának is.

1 A község határának helynevei között felsorolták a Kutyahugyoztató oldalt, a Diósvári oldalt, a Felső Szállást és Alsó Szállást, a Földvári oldalt. A Diósvári és Földvári oldalt bizonyosan az akkor még jobban felismerhető őskori földvárak maradványairól nevezték el. Négy erdejük közül csak a Savósgut-ot említem, mely a közeli Guti erdő hatására elváltozott neve az eredeti Savóskút-nak. 1851-ben a sámsoni határon 4000 hold volt „erdő és bokros hely, melynek nagyobb részét kaszálni lehet" nagy részt Debrecen város birtokán.

2 Osváth Pál munkája a sárréti járás településeiről egy évtizeddel Pesty helynévtára után jelent meg. A község nevére vonatkozóan helytállóan közli, hogy az személynévből, birtokosa nevéből ered. Középkori földesurai közül a Debreceni, a Hédervári Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából 1864. Bihar vármegye I—II. (Közzéteszi Hoffman István és Kis Tamás. Debrecen, 1996-98. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. 65. és 66. Szerk.: Jakab László.) II. 474-77. Fent i. m. 476. Már 1817-ben savóskuti erdőről készült helyszínrajz. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Térképtár. A DvT 373. sz. térkép. - Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára IIV. (Pest, 1851.) IV. 7. 532 ?}