Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A magyar emigránsok nyomában Sumenben

A középkori városka kanyargós, szűk utcái által kialakított régi településszerkezetet őrző nyugati rész volt a bolgár őslakosság lakhelye, míg a törökök a vár és az erődítmények alatti, illetve körüli keleti részt lakták, a belső várost, mely eredetileg a vár külső falával volt kerítve. A XIX. századra kialakult az a városkép és -szerkezet, mely nemcsak a magyar és lengyel emigránsok ideérkezésekor volt jellemző, hanem lényegében véve a XX. századig hagyományosan meg is őrződött. Az 1820-30-as években a népesség összlélekszáma közel 40 000 volt. Ebből majdnem 20 000 volt a törökök száma, természetesen a katonai helyőrséggel együtt, mintegy 6000 bolgár és körülbelül kétszer ennyi örmény, görög és zsidó lakott a maguk külön-külön negyedeiben. A mai óvárosban az 1860-70-es évekből megmaradt jellegzetes építkezésű, fehér falú, piros és sárga cseréptetős házak zárt, virágos udvaraikkal még ma is őrzik, hogy milyen lehetett a múlt század negyvenes éveiben Sumla.

3 A bolgár lakosság saját városában amolyan másodrendű állampolgárként élt, de éppen Sumen jelentős XVIII. századvégi fejlődése - mint a sumlai pasalik székhelye katonai, igazgatási központ, több fontos dunai út csomópontja - a török elnyomó politika ellenére is a bolgár népesség gazdasági, társadalmi és művelődési megerősödéséhez vezetett. A szorgalmas, munkaszerető bolgár iparosok, kereskedők és parasztok a helyi török közigazgatás hátrányos és megkülönböztető intézkedései ellenére is gazdagodtak. Anyagi, társadalmi erejük hamarosan megteremtette a művelődési élet felvirágzásának lehetőségét. Sumen már az 1840-es években a bolgár nemzeti művelődés megújhodásának egyik központja lett.

4 A magyar és lengyel emigráció Sumenben közvetlen érintkezésbe került a város bolgár társadalmával. Kossuth egy gazdag mohamedán hitű bolgár kereskedő Dimitraki Hadzsi Panev házában talált otthont, kíséretét a szomszédban Hadzsi Bajkovnál helyezték el. Dembinszki először Georgi Mutafov házában, majd Perczel tábornokkal együtt Ilija Karagjozovnál lakott. Gróf Batthyány Kázmér pedig Atanász Hadzsi Sztojanov vendégszeretetét élvezte, Mészáros Lázár ugyancsak bolgár háznál kapott szállást. A többi törzstiszteket és a polgári személyeket az akkori Dzsamijszka utcában (ma Kossuth Lajos utca) Nikolcso Bladogerov és szomszédai házában szállásolták el. Sok magyar és lengyel emigráns kapott otthont bolgár kézműves családoknál. A magyar és lengyel katonai emigráció számra 3 A sumeni városképre, a lakosság számára és etnikai megoszlására, valamint az emigránsok számára vonatkozóan lásd Veress Sándor: A magyar emigrátió a Keleten I. (Budapest, 1878) 71. - Hutter i. m. 117. - László Károly: Napló-töredékek az 1849-iki menekülteket, internáltakat, különösen Kossuthot és környezetét illetőleg, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban (Budapest, 1887) 18-19. - Djankova, Margarita V.: Ungarskata i polska emigracija prez 1849-1850. g. (Kolarovgrad, 1960) 38-39. - A Sumenbe érkezett magyar emigránsok Djankova szerint is közel kétezren voltak. - 1848. október elején készített kimutatás szerint a bolgár földre lépett magyarok között csak a katonák majdnem 3000-en voltak: 1. Hajnal i. m. 683. 4 Djankova i. m. 39. - László Károly i. m. 19. ^ 505