Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A debreceni erdőspuszták története 1945-ig

Az erdőspuszták betelepedésének második hulláma, a földművelő tanyák elszaporodása ugyancsak egy birtokjogi rendezés következtében indult meg. 1854ben a kincstári zálogos puszták végleges megváltásakor a zálogösszeget a polgárok tették le. Minden 3600 négyszögölnyi boglyás kaszáló után 25 forintot. így a kaszáló területek a tulajdonosok örökbirtokába kerültek. Ezután már hiábavaló lett volna bármilyen igazgatási intézkedés az erdőspusztákon való letelepülés ütemének irányítására. 1859-ben és 1873-ban ugyan még felvetődött a terv, hogy az erdőspusztai lakosokat a Bellegelőn kárpótolják tanyaföldjeikért. Ez ellen a főérv az volt, hogy a belső legelő a polgárság összességét illeti, ott egyeseknek nem lehet birtokot osztani. 1873-ban kora kiemelkedő debreceni mezőgazdasági szakírója már ezt írhatta le: „Összes erdőségeinkben, ama helyeken, melyeket a körülmények kizárólag erdészeti műveletekre jelöltek ki, 17 661 holdat kitevő polgári kaszálókban kataszterileg kimutatva 10 500 hold szántóföld van... itt küzd a gazda a természettel, hogy kierőszakolja egyik esztendőben a rozsot, másikban a tengerit... nem is annyira a szántás-vetés, hanem inkább a takarmány termés teszi e részeket oly féltett kinccsé a gazdának... a kaszálókban nyert takarmány, a termény helyben értékesíttetik az időnként idehajtott jószággal..." így, mint láttuk, az erdőspuszták az 1840-es évektől az első betelepülési hullám megfékezésével jószágteleltetésre szolgáltak. Az 1860-as évektől, de döntően a 80-as években a földvelő tanyák épültek be s a betelepülés állandóan növekvő mértékben tartott. Az erdőspusztákon 1920-ban 5887 főnyi népesség élt. 1927-ben a 18 689 hold erdővel szemben már 16 069 holdon mezőgazdálkodás folyt. A benépesedés az 1930. évi népszámlálás szerint mintha megállott volna, ekkor 5230 lakót írtak össze. Az erdőterület és a mezőgazdasági termelés alá fogott terület aránya állandósult s a népesség is csak a természetes gyarapodással növekedett. A jellegzetes debreceni erdőspusztai tanyás gazdálkodás lényegében a II. világháború után is fennállott. 9. kép. Tornácos tanya Nagycserén, 1937 &