Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

15. kép. A későközépkori falmaradvány északkeleti irányítású támpillére, 1997. Bizonyos változás az 1680-as évek végén indult meg. A török hódoltság felszámolása után Debrecen 1699-ben összeíratta szováti és sámsoni jobbágyait. A szováti papszer tulajdonjogilag a városé, mint földesúré. A többi szováti részek néhány jobbágytelek kivételével csak zálogbirtokok. A papszeren élők ekkor szembe találták magukat egy új birtokkezeléssel. 1701-ben Simon István szováti bíró Kocsi Gergő János püspöktől kért oltalmat, mert a város kilencedet követelt azok után a jobbágytelkek után, melyek korábban a debreceni egyház számára szolgáltak. A bíró a debreceni magisztrátushoz is kérdéssel fordult, mit követel a város.

96 1701-ben Debrecen szováti jobbágyainak száma 64 volt. Kilencedben a városnak tartoztak beszállítani 50 köböl tavaszi búzát, 50 köböl őszi búzát és 50 köböl árpát.

97 Korábban összefoglaltuk, hogy a Szepesi család szováti jelentős birtokát a leányági örökösök három nemzedékétől hogyan szerezte meg Debrecen városa előbb zálogbirtokként, majd pedig örökáron. Az első 1581. évi birtokszerzéstől a város jobbágyaira hasonló földesúri terhek hárultak, mintha magánföldesúri birtokon éltek volna. 1609-ben a tanács arról rendelkezett, hogy a Tárkányi-féle szováti és másutt lévő zálogos földek jövedelmeinek beszedését a főbíró tizenhármad 96 HBmL. 1021/I/f. Szepesi, ebesi stb. iratok. No. 246, 248. A bíró 1701. augusztus 2-i leveléből: „ennek előtte kevés idővel (kiemelés M. Gy.) valamely partikulácska volt volna a debreczeni ecclesia számára való amely részecskét már most T. Nemes Tanács appropiált" - Kocsi Csergő János kollégiumi professzor 1777-1711. között volt püspök. Barcsa i. m. I. 52. 97 Zoltai Lajos: Debreczen a török uralom végén. A város háztartása 1662-1692. (Bpest. 1905. Klny. A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle X-XI. évfolyamaiból 1903-1904) 182. ?> 455