Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

Az 1566-1607 közötti időszak birtoklási viszonyai Szovát bajomi uradalomhoz tartozó részein is nehezen áttekinthetőek. Bajoni Zsófia teljes jogú birtokosságát már az a helyzet veszélyeztette, mely bátyja János 1566. szeptember 8-i szigetvári hősi halála után állt elő. A bajoni várat János Zsigmond már korábban elfoglalta ostrom nélkül és hű emberét Csukath Pétert tette be várnagynak. Későbbi adatok szerint az uradalomra pedig ugyanekkor az újból pártjára állt és főkapitányává tett Bebek Györgynek adott adományt. Az özvegy Zsófia feltehetően 1567-ben Miksa királyhoz írt panaszlevele szerint Bebek be is ült a birtokok nagy részébe. Halála után pedig özvegye tartotta ezeket kézben. Igaz, a speyeri egyezményben János Zsigmond lemondott Bereg, Ugocsa, Szatmár és Szabolcs megyékben lévő erdélyi fennhatóságú falvakról, de Miksa meg a pártján lévő földesurak minden olyan birtokáról, melyek az Erdélynek átengedett Részekben voltak. Bihar megye a fejedelemséghez került, így Szovát is. Egy 1595. évi tanúvallomás szerint Bebek Györgyné az 1570-es években is birtokosa maradt a bajomi uradalom jó néhány falujának, mint például Nagy- és Kisrábé. Több mint valószínű, hogy szováti részei is voltak 1577 körül.

75 így csak elírás a Herpay által használt adat, hogy Gönczi Györgyhöz a szováti papszerre átment jobbágyok özvegy Bebek Györgyné szepesi (?) földesúrnőtől szöktek meg.

76 Bajoni Zsófiának harmadik férjétől nem született gyermeke. Második házasságából származott leányát Kenderessy Máriát, akit harmadik férjével együtt neveltek, Serényi Mihály az öccséhez Ferenchez akarta feleségül adni. Ebbe Zsófia aszszony nem egyezett bele. Mária előbb Szentmarjai György, majd 1605-től a füleki vár kapitánya Bosnyák Tamás felesége lett. Serényi Mihály több végrendelete, illetve kiegészítései maradtak ránk. Saját vagyonát 1599. február derekán készült második végrendeletével öccsére hagyta, feleségéről haszonélvezetekkel kívánt gondoskodni. 1599. év derekán halhatott meg. Zsófia túlélte harmadik férjét is. 1600. január 13-án személyesen emelt óvást az egri káptalannál és érvénytelenítette Serényi végrendeletét a maga és gyermekei nevében.

77 Mint láttuk, Szovát XV. század végi - XVI. századi birtoklástörténete két eltérő irányultságot mutat: egyik részét - 1552-ben 85 jobbágytelek - az ismert első földesuraktól, a Szovátiak-tól a velük rokonságba kerülő szomszédos középbirtokos Szepesi-ek szerezték meg. Másik része viszont - 1552-ben 35 jobbágytelek - az 1471-72,1518 és 1542. évi zálogolásokkal, majd örökvétellel egy nagy uradalom ke75 Molnár i. m. 123-124. - Bebek Zsuzsanna férjét tévesen egynek vette a későbbi erdélyi fejedelemmel, majd lengyel királlyal. Bebek Zsuzsanna nem sokkal azután halt meg, hogy 1594ben (?) megszületett leánya Anna. Báthori István második felesége a lengyel Kosztka Zsófia volt. - Lukinich i. m. 129-131. 76 Lásd a 62. és 63. jegyzeteket. 77 Móáy Biharnagybajom i. m. 57-58. Zoltai Ismeretlen részletek, i. m. 157 sköv. 448 f^