Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

1566. július végén történt eleste után teljesen ki lettek szolgáltatva a török portyázóknak. A hatalmi viszonyokban új fejezetet nyitott az 1570. augusztus 16-án megkötött speyeri egyezmény, melyben János Zsigmond lemondott királyi címéről, mint Erdély és a Részek fejedelme uralkodott tovább. 1571 kora nyarán Miksa meghozta a döntést a nyilván jóval korábbi kérelemre. Utasította az esztergomi káptalant, iktassa be a bajomi uradalomba Bajoni Zsófiát - figyelembe véve a család I. Ferdinándnak tett hűséges szolgálatait. A beiktatást Egerben végezte el a káptalan, mert a török támadásaitól való félelem miatt a helyszíni bejárást nem vállalták az érintettek. A harmincöt egész falu, részbirtok és pusztabirtok között találjuk Szovát részbirtokát is.

58 Az özvegy a nagy többségükben régóta a töröknek adózó falvai jó részének tényleges birtokába nem könnyei juthatott. Ezt bizonyítja, hogy Ernő főherceg 1572 év elején már oltalomlevelet állított ki részére, melyben utasította a felső-magyarországi főkapitányt és az egri főkapitányt, támogassák birtokai megőrzésében. Hasonló tartalmú levelet küldött nekik Bajoni Zsófia ügyében november 11-én Miksa király is.

59 Szovát a speyeri szerződés megkötése idején is a szolnoki szandzsákban lévő debreceni náhiéhoz tartozott. A debreceni náhie 1572. május 13.-1573. május 1. közötti állapotot feltüntető defterében fejadó összeírásában - meg is találjuk kutatott településünket. Házak szerint 57 adózó jobbágyot írtak össze és feltüntette az öszszeíró defterdár, hogy van templom.

60 Közlöm az összeírt szováti jobbágyok nevét és kurzívval jelöljük azokat a családneveket - esetleg teljes nevet - melyek az 1556. évi dézsmajegyzékben is előfordultak. Kenéz Imre, Rózsa Domokos, Rózsa István, Jó István, Damics Lukács, Peregi Albert, Dámján Gergely, Tót Benedek, Karó Péter, Lukács János, Kabai István, Szabó András, Szekeres Lőrinc, Mészáros István, Fodor Tamás, Veszekéni György, Nagy Tamás, Daru Orbán, Nyáros Ambrus, Bogdán Lukács, Mészáros Mátyás, Nagy Fábián, Dörei Gáspár, Szegény Gergely, Kovács Lukács, Tejes Pál, Herceg András, Garics István, Somlyai Balázs, Somlyai Gál, Feni Ferenc, Arató Lőrinc, Vérségi Ferenc, Koros Bálint, Hangos Vince, Varga András, Csónok Bálint, Tatár Jakab, Geri István, Ferenc bíró, Fodor István, Kis Márton, Keresztes Máté, Daru Antal, Adorján Orbán, Tomboló Ferenc, Jakab Péter, Karácsi István, Berka András, Vámos Benedek, Monaki Lukács, Alk György, Jankó Imre, Dávid Tamás, Tót Ambrus, Lukács kovács, Sebes Péter. Az 1556. évi dézsmajegyzékhez képest a defter idejéig eltelt tizenöt év alatt mutatkozik a népesség csökkenése. Ugyanakkor megfigyelhetjük, hogy olyan pusztítás nem érhette a falut, mely a törzsökös, - vagy legalábbis vegyük annak, sajnos 1556 előttről nincsenek névsorokat közlő forrásaink - jobbágyság kicserélődését mutatná. 58 Haan Lajos: Diplomatarium Békessiense. (Pest, 1870) 188-191. 59 Károlyi család oklevéltára. III. 393-394. 60 Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek I—II. (Bp. 1886., 1890) I. 219-220. 440 C^