Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

1558 késő tavaszán az egri és gyulai kapitányok elfoglalták a „hűtlenné vált" Bajoniak Ohat és Zám faluját, csegei és egyeki részeit.

55 Szovátot ezek az események nem érintették. A Szepesi családot, a leányokat is, I. Ferdinánd 1555. november 27-én Bécsben kelt új adománylevele alapján a váradi káptalan összes birtokukba, köztük Szovát része, beiktatta. Bajoni István újból elnyerte a bécsi király bizalmát. Só't 1560. január közepén elérte azt, hogy János Zsigmond utasította kapitányait, engedjék szabadon utazni a „római király országába" dunántúli és felvidéki vagyonának a Ráskai-Bodó örökség - visszaszerzése céljából. János 1561 végén vagy 1562-ben átköltözött a Dunántúlra és hamarosan Zrínyi Miklóshoz állt hadi szolgálatra.

56 Az 1561-65 közötti úgynevezett északkeleti várháborúk idején nincsenek adataink arra, hogy Szovát környéke bekerült-e a harcokba. Az 1556 utáni évtizedben Szováton a Bajoniak, a Szepesiek fiága, a debreceni plébános mellett nemcsak Derecskéi Imre volt birtokos. 1558 végén Miksa fosztotta meg Becski Istvánt, Szepesi János unokáját a leányágon örökölt részeitói, köztük Szovát, mivel Izabella királyné és fia mellé állt és ezeket Pozsgai György és Rácz Farkas egri várbeli vitézeknek adományozta. 1561 tavaszán viszont János Zsigmond kobozta el „német barátsága" miatt Bocskai Miklós, Szepesi Erzsébet férje Szepes, Ebes, Szovát falvakban és Pac pusztabirtokon lévő részeit és Szakolyi Jánosnak, Doroszlai Jánosnak és Ebesi Lőrincnek adta. 1567 tavaszán pedig Görbedi László Szepesi Anna második férje ugyanezen falvakban lévő részeit hűtlenség miatt elvette és Papp László királyi familiárisnak adományozta. A bajomi uradalom, benne Szovát részbirtoka, a beteg Bajoni István és húga özvegy Pásztóhy Jánosné Zsófia kezén volt. István 1565 őszén halt meg, vagyonának és az uradalomnak a Szigetváron Zrínyi oldalán lévő öccse lett az örököse. Bajoni János 1566. március l-jén kelt végrendeletébe pedig az uradalmat húgára és gyermekeire hagyta. Visszatért Szigetvárra és szeptember 8-án halt hősi halált, amikor Zrínyi a rommá lőtt várból maradék vitézeivel kitört.

57 A korán özvegységre jutott Bajoni Zsófia a bajomi várbeli kastélyban maradt azután is, hogy János Zsigmond 1566 júliusban elfoglalta a várat. Udvarbírái 157071-ben is innen intézkedtek a nevében. Birtokai védelmére igyekezett mindkét királynál támogatást találni. Az uradalom szabolcsi és bihari falvai Gyula várának 55 Módy Biharnagybajom, i. m. 50-51. - A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum Károlyi de Nagy-Károly. I-V. (Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. Bp. 1882-1897.) III. 302-303. és 308-309. 5

6 HBmL. IV.A. 1021/d. 11. Káptalani másolatok. 37/a. - Módy Biharnagybajom i. m. 51. 57 HBmL. IV.A. 1021/d. 2. Káptalani másolatok. 82/35. Átírta a pozsonyi kamara 1777. december 20-án. - János Zsigmond 1561. április 20-án Tordán kiadott oklevelét lásd Károlyi család oklevéltára. III: 323-324. - HBmL. IV.A 1021/d. 2. Káptalani másolatok. 109 1.1567. március 6. Torda. November 16-án a káptalan jelentette a beiktatást, lásd IV.A. 1021/d 2. Káptalani másolatok. 109. k. - Módy Biharnagybajom i. m. 52-54. H 439