Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

birtokba iktatást. A bihari falvak és praediumok között találjuk Szovát részbirtokát is. A káptalan 1518. július 21-én jelentette az ellenmondás nélküli beiktatást. Viszont már május 13-án (!) a két Bajoni megjelent a király színe előtt Szepesi Miklós fia Lászlóval, aki több mint hat falubeli részeit - köztük Szovát - 2000 arany forintért elzálogosította nekik.

42 Szovát szűkebb-tágabb környékével együtt így érte meg a középkori magyar állam bukását a tragikus mohácsi csatavesztéssel. Néhány nappal azután, hogy a szultáni sereg Nándorfehérvárnál átkelt a Dunán és távozott a magyar királyság területéről, október 14-én a tokaji várban a Szapolyai János erdélyi vajda pártján álló rendek részgyűlést tartottak. Nem volt vitás, hogy az érintetlen haderővel rendelkező erdélyi vajda jövőt meghatározó politikai tényező lesz. Kutatott településünk egyik földesura, Bajoni Benedek a Szapolyai párt befolyásos, hangadó tagja. A mohácsi csata idején ott volt a vajda táborában és apósával, Bodó Ferenccel együtt részt vett a tokaji gyűlésen. Szovát és egész környéke a november 10-én királlyá koronázott Szapolyai országlása alá került. II. A nagy kiterjedésű bajomi uradalom - benne Szovát részbirtoka földesurát Bajoni Benedeket később is János király legbizalmasabb híveinek körében találjuk, egészen annak 1541. július közepén bekövetkezett haláláig. így érthetjük meg, hogy már 1532 nyarán neki és Esztári Jánosnak adta 2500 forintért Debrecen mezővárost a hozzátartozó uradalommal zálogba, 1539-ben két falut pedig adományba.

43 1542 tavaszán azonban Benedek úr I. Ferdinánd hűségére tért. Úgy gondolom pártállásának megváltoztatásában két tényező játszott döntő szerepet. Régi támogatója, lekötelezett barátja, Werbőczi István 1541. október végén meghalt, fia a Habsburg-párthoz csatlakozott. Izabella királyné pedig december végén a gyalui egyezményben kötelezte magát fia, az egyéves János Zsigmond országrészének átadására. A Habsburg király 1542. május 13-án kelt oklevelében biztosította Bajoni Benedeket, hogy kegyelmébe fogadta és összes birtokaiban megoltalmazza.

44 A váradi káptalan ez év június 7-én kelt oklevelében tanúsította, hogy Szepesi László fia István személyesen adta elő: az apja által 1518. májusában Bajoni Benedeknek és Jánosnak elzálogosított birtokrészei közül szováti részeit Bajoni Bene42 Lásd Módy 1992. Bajom. i. m. 41. - II. Lajos 1517. szeptember 2-án Budán kiadott oklevelét lásd Hajdú-Bihar megyei Levéltár. XV.l. Oklevélmásolatok 415. Káptalani másolatok 28. 1518. május 13. Buda. Lásd Hajdú-Bihar megyei Levéltár. IV.A. 102I/a. Eredeti diploma Meo. 27. - a Budai káptalan jelentése a királyhoz a XV.l. 415. sz. alatti hiteles másolatban. Szepesi László zálogba adta még Szepes, Ebes, Bánk, Pac és Boldogfalva részeit. 43 Módy. Biharnagybajom, i. m. 44-46. 44 Módy. Biharnagybajom, i. m. 46-47. Bajoni Benedek 1544-46 között megszerezte a szabolcsmegyei Zám birtokot is. ?1 433