Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

te.

36 De visszatérve 1471-re megtudjuk, hogy Szőlló'si Istvánné Szováti Magdolna (keresztnév nélkül említik 1460-ban) a váradi káptalan előtt Bajoni Istvánnak és két fiának adta 11 szováti jobbágy telkét, 1472-ben pedig testvére Margit Fancsikai Miklósné 300 arany forintért ugyancsak nekik adta el szováti birtokrészét.

37 így jelentek meg a Békésen, Biharban, majd Szabolcsban sok birtokot uradalmukba csatoló Bajoniak Szováton is. Mégpedig Bajoni István a nagy birtokszerző és fiai István, aki ekkor már váradi kanonok volt, és Miklós. Utóbbi két fia Benedek és János vitték tovább a Bajoni családot. A XVI. századi adatokat visszavetítve úgy gondoljuk, hogy 1471-72-ben a szováti jobbágy telkek közel 1/4-e került uradalmukhoz. Bár Szovát nem ismert évben, de átkerült Bihar megyébe, egyházigazgatásilag továbbra is az egri püspökség szabolcsi főesperességéhez tartozott. A Liber S. Johannis néven ismert forrást 1643-ban állították össze, bizonyosan XVI. századi kézirat alapján. Az pedig tudósít többek között a püspökségnek dézsmát fizető falvakról. Ezek között találjuk Szabolcs megye nádudvari dézsmakerületében Szovátot.

38 Sajnos a felsorolás az irat keletkezésének idejére nem adja meg a falu egyházának védőszentjét, még kevésbé plébánosának nevét. Az 1470-es évektől a Szováton is birtokos Szepesiek nemcsak a Pércsi család és a debreceniek földjein hatalmaskodtak, hanem a család két ága egymás birtokain is. 1494 nyarán a király a leleszi konventet bízta meg, hogy vizsgálja ki néhai Szepesi László fia Mihály és a másik László fia Péter panaszát. Négy évvel azelőtt paci erdejüket unokatestvéreik, Szepesi János fiai, Miklós és Imre kivágatták. Miklós elhordatott 100 arany forint értékű szénát. Húsz évvel korábban Szovát, Kába, Sziget falvakban és Gömörő pusztán birtokaikat elfoglalták és azokat nyomban el is adták néhai Lengyel Jakabnak. A konvent kiküldöttje megtartotta a vizsgálatot és jelentették II. Ulászlónk, hogy a panaszok beigazolódtak.

39 A további birtoklástörténet egyértelműbbé válik, mivel a király 1497. tavaszán utasította a váradi káptalant, iktassa be Szepesi László fia Mihályt és általa testvéreit: Imre, Miklós, János, György, László és Domokos a „neki és az ország koroná36 II. Ulászló 1495. szeptember 4-én Váradon kiadott oklevele hiteles másolatát lásd HajdúBihar megyei Levéltár IV.A 1021/d. 8. Káptalani másolatok 96/65. 37 Szabó Károly: Jelentés a nagy-eresei gróf Toldalagi család radnótfáji levéltárából = Századok XXI. évf. (1887/). 8. Pótfüzet 82. - A Szepesi-Fancsikai-Szováti családok fancsikai birtoklására lásd Módy György: Fancsika, egy XVI. század végén elpusztult Észak-Bihari falu. In: A Bihari Múzeum Évkönyve II. (Szerk. Héthy Zoltán, Berettyóújfalu, 1983/85. - A Bajoni család itteni birtokszerzéseire lásd Módy György: Bajom és a Bajoni család uradalma a középkorban. In: Biharnagybajom története és néprajza. (Szerk. Ujváry Zoltán, Debrecen, 1992.) 37. 38 Liber S. Johannis deseriptus est in Anno Domini 1643. Mense Augusti. Az egri fó'egyház Szent János könyve. Liber S. Johannis. In: Adatok az egri egyházmegye történelméhez I. (Szerk. Kandra Kabos, Eger, 1886.491. 39 II. Ulászló 1494. augusztus 27-én Budán kelt oklevelének hiteles másolatát lásd Hajdú-Bihar megyei Levéltár. IV.A. 1021/d. 10. Káptalani másolatok 96/19. - 1494. október 19. Lelesz. Hiteles másolatát lásd Hajdú-Bihar megyei Levéltár. IV.A 1021/d. 8. Káptalani másolatok 96/54. ^ 431