Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

és Batu főseregének felvonulási vonalától. A Derecske melletti Pelőke és Kinizs nevű falvak végleg eltűntek, hosszú évtizedek után népesedett újra Kába, Tépe, Ebes, Földes, Sáp. Ez a pusztulás is oka lehetett annak, hogy Szováttal majd csak a szabolcsi esperesség pápai tizedjegyzékeiben találkozunk. Mátyás nevű papja 1333-ban 4 garas, az 1334. évi II. részlet és az 1335. évi I. részlet fejében ismeretlen összegű pápai tizedet fizetett.

13 A garasban közölt összegek egy tizedét jelentik a parochiális egyházak papjai, valamint a monostorok apátjai és prépostjai dézsmajövedelmének. Ez viszont függött a hívek tized aláeső termésétől. Közvetett úton a plébánosok dézsmajövedelméből következtethetünk egy-egy falu tized alá eső termésére és bizonytalansági határok között a falvak lélekszámára. Igaz ugyan, hogy a Károly Róbert által bevezetett kapuadó korában a jobbágytelek csak elvileg felelt meg egy jobbágycsaládnak. Több alföldi megyét felölelő vizsgálata és ezt követő számítása alapján Györffy György a pápai tizedjegyzékben feltüntetett minden 1 garasra 4 jobbágytelket számolt. Egyfélékre pedig 7 főt kell feltételeznünk.

14 Szovát 16 jobbágytelke után így a becsült lélekszám 115-125. A közeli falvak közül Derecske 22, Szepes 16, Szoboszló 8, Sáránd 6 garas évi átlaggal szerepel az 1332-1337 közötti összegek átlagaként. Ebes papját megtaláljuk a tizedjegyzékben, de feljegyezték, hogy nem fizetett. Földes, Kába és Sáp hiányzik. Pedig mindegyik egyházas falu volt. XV. századi adat szerint Földes templomát Szent István király tiszteletére szentelték. Ez arra utal, hogy a templomot bizonyosan jóval a tatárjárás előtt emelték. Kába pedig 1355-ben Kabaegyháza néven tűnik fel. Igaz, ez éppen azt mutatja, hogy a falu még nem népesedett be teljesen, vagy pusztabirtok volt. A XIII. század második felének adatai mutatják, hogy a tatárjáráskor elnéptelenedett, pusztásodott falvak neve az - egyháza - egyház vagy később - telke utótaggal szerepel.

15 így válthatott nevet Kába a fennmaradt temploma nyomán Kabaegyházára. Meg kell jegyeznünk, hogy ha egy falut nem találunk meg a pápai tizedjegyzékekben, az nem feltétlenül bizonyítja, hogy 1332-1337 között néptelen volt. Ha ezekben az években a jobbágyoknak nem volt tizedelhető mennyiségű termése, akkor nem fizetett a plébános sem pápai tizedet. Szabolcs vármegye 1337 őszén Kallóban tartott gyűlésén a megye szolgabírái egy Zuach-i Mihály fia Lászlót 1 márka adóssága miatt, mivel nem jelent meg, pénzbírsággal sújtották. Ugyanez a László mester, a néhai nádor Debreceni Dózsa fiainak Jakab és Pál szabolcsi ispánoknak az alispánja, 1339 tavaszán tűnik elénk. 13 Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Series 1. Tomus 1. Rationes Collectorum Pontificiorum in Hungária. Pápai tizedszedők számadásai. 1281-1375. (Bp. 1887). 327., 344., 360. 14 Györffy 1963. A 9. jegyzetben i. m. 500., 583., 588-589. - Györffy György: Magyarország népessége a honfoglalástól a XIV. század közepéig. In: Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól; 1949-ig (Szerk. Kovacsics József, Bp. 1963). Passim. 15 Györffy György: A tatárjárás pusztításának nyomai helyneveinkben. In: Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 10. évfordulójára. (Szerk. Györffy Lajos, Túrkeve, 1961). 35 sköv. H 423