Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig
(taxa extraordinaria). 84 A felsorolt taksa összegek - összevetve más falvakéval - és azzal az 1495. évi adattal, hogy a két falu rendes taksába megint fizetett Szent György napkor 48 forintot és Szent Mihálykor 51 forintot, 85 azt mutatják, hogy mindkettő a legjövedelmezőbb püspöki birtokok közé tartozott. Ezt bizonyítja, az 1495-ben beszedett gabonadézsma is. 86 Adatainkból a termesztett gabonafélék megoszlása nem derül ki. Fél évszázaddal későbbi állapot visszavetítése - mely ez esetben indokolt - azt mutatja, hogy a búza és a rozs sokkal jelentősebb volt mint az árpa és a zab. Az egri püspöki birtokokon a XV. század végén már számottevő allodiális gazdálkodás folyt. Ez a majorsági gazdálkodás adataink szerint Polgárra és Szentmargitára nagymértékben kiterjedt. Kovács Béla a számadáskönyvekből és a századvégi urbáriumokból megállapította, hogy a püspöki birtokok a világi nagybirtokhoz hasonlóan egy-egy vár köré szervezett uradalomra és az egyházi nagybirtokra általában jellemzőofficiolátusokra tagolódtak. Véleménye szerint „az officiolatus nem annyira haszonélvezettel-]'árő jövedelem, mint inkább a természetbeni juttatások mellett pénzzel is fizetett állás volt, és az officiolátust vezető személyek gazdaságilag alá voltak rendelve az egri provizornak." A századvégi urbáriumokban officiolatusként szereplő birtokok a számadáskönyvben allódiumként tűnnek fel. 14 officiolátushoz még további 15 falu tartozott. 87 Az aliódiumok szerepelnek az 1493. évi sóelszámolásban és az 1495. évi gabonadézsmánál is. 1493-ban a polgári, pusztaszikszói, püspöki, hídvégi és tarkányi aliódiumokra adnak sót, és 1495-ben a tarkányi kivételével ugyanezek az allódiumok a gabonadézsmánál szerepelnek. 88 A kaszáitatásra kifizetett bérek is a majorságokhoz kapcsolódnak. 1493-ban Egerben, Hídvégen, Szikszón fizetnek kaszálásért, valamint Polgáron 3 forintot. 1495-ben pedig megint megtaláljuk ugyanezeket a kiadásokat, Polgáron szintén 3 forintot, a többi három helyen más összegeket. 89 A provizor polgári vásárlása - „pro noua Allodiacione" - búza és árpa vetőmag, borsó és lencse ugyancsak 1495-ben. 90 Már a XV. század végére kialakult jelentős állattartásról is több adatunk szól. 1493-ban Polgárról hajtattak disznókat Egerbe, a disznókat kísérő jobbágyok költségeire 20 dénárt fizettek. A püspöki provizor Polgáron vásároltatott Forró Barnabás dicatorral egy igás ökröt és nyolc ökröt 28 forintért, 32 borjas tehenet 70 fo84 Katidra K. i. m. Adatok II. 441, 446, 451. - 1495-ben a rendkívüli taksa csak Egerben, Németiben, Tállyán ér; Őrsön volt a nagyobb a Polgár és Szentmargita által fizetettnél. 8 5 Kandra K. i. m. Adatok, II. 395. 86 Kandra K. i. m. Adatok II. 438. 87 Kovács Béla. Az egri püspökség gazdálkodása a XV. század végén (kézirat). Ezúton is szíves köszönetet mondok a tanulmány adatainak felhasználására bocsátásáért. 88 Kandra K. i. m. Adatok II. 379,430. - Püspöki, azonos a másutt Gyöngyöspüspökinek nevezett faluval. 8 9 Kandra K. i. m. Adatok II. 375,469. 9 ° Kandra K. i. m. Adatok II. 336. C^ 391
