Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

Vizsgált helynevünkhöz kapcsoljuk a Székesfehérvártól délnyugatra fekvő Polgárdit is, melyet már ebben a névalakban találunk meg a fent idézett földrajzi munkák mindegyikében, valamint a Görög Demeter és Lipszky-féle térképeken, illetve az utóbbi helynévtár részében is.

28 A helynév azonban a középkorban a következő változatokat mutatja: Pulgar (1277), Polgár (1398,1399,1401), Pologar, Polgar, Polgaar, Polgár (1397,1421,1435,1464), Palagar (1436), Polgary (1435,1448,1489) és Polgardy (1506).

29 Ugyancsak ide kell vonnunk a névalak hasonló fejlődése miatt is a középkori Valkó vármegyében fekvő és Csánki Dezső szerint a későbbi Szerem megyei Pacsinta környékén keresendő Polgári nevű falut, melyet okleveleink a következő alakokban említenek: Palagar (1326, 1329, 1427), Palgar (1402), Pargar (1452), Palagar, Palgar (1416, 1438, 1439), Palogar (1405, 1417), Pologar (1405, 1454), Polgár (1481) Palgary (1394) és Polgary (1491).

30

Erre a településre, illetve középkori nevének valamilyen továbbélésére nem sikerült későbbi adatokat találnunk, mint pusztát sem emlegetik. Határa beolvadhatott a már XV. században mezőváros Pacsinta határába. Mielőtt a középkori Polgár nevű településekre vonatkozó okfejtésünket bevégeznénk, egy nyitva hagyott kérdésre kell választ adni. Polgár Árpád-kori történetének vizsgálatánál fejtettük ki azt a véleményünket, hogy II. Endre 1234-ben az Aba nemzetségbeli Demeter mesternek adományozott Heves megyei Pély korábbi Újvári várbirtok határleírásában szereplő Polgár (Palgar) semmiképpen sem lehet azonos a mi kutatott településünkkel. így lenni kellett a Tisza jobb partján is, a mai Pély vidékén egy ilyen nevű birtoknak vagy falunak. Az egri káptalan birtokait is tartalmazó általunk oly nagy mértékben használt Liber Sancti Johannis-ban úgy gondoljuk nyomára is akadtunk ennek a birtoknak. Ugyanis a későbbi hajdúváros Polgár mindig a szabolcsi főesperesség területéhez tartozott, s így szerepel a káptalan egyes tagjai külön jogainak leírásában a szabolcsi főesperest illetően Polgár quartája a dadái districtusban és az egri püspök tized-megyéinek leírásában is. Mind a két helyen a megfelelő földrajzi-egyházigazgatási sorrendben besorolva Bűd, Szentmihály és Tedej után. Viszont a hevesi főesperesség quartái között a nagyhevesi districtusban is találunk egy Polgary nevű falut Vezekény, Pély, Hevesiván mellett sorolva.

31 A hiányzó XIV-XV. századi adatok ellenére is bizonyos, hogy élt ez a másik Polgár századokon át, de legalábbis annak az ős-regestrumnak az összeállítása korában - a XV. század végén -, melyet később többször átírtak. így igaza lehet a Liber S. Johannis-t közreadó Kandra Kabosnak abban, hogy az egri káptalan és püspökség 28 Vályi A. i. m. III. 110. Lipszky /., i. m. 520. Nagy L. i. m. 23. Fényes E. i. m. III. 248. 29 Csánki D. i. m. III. 343. - Polgár 1398,1399,1401: Zsigmond kori oklevéltár, (összeáll. Mályusz Elemér Bp., 1951.) I. 620,621,632. és II/l. 130. 30 Csánki D. i. m. II. 344. - Palgar 1402. Palogár 1405, Pologar 1405; Zsigmond kori Oklevéltár I. 383-384. és II/l. 172-173, 526. 31 Az egri főegyház Szent János könyve. Liber S. Johannis in anno Domini 1643. - Közzéteszi Kandra Kabos. Adatok az egri egyházmegye történetéhez 1. (Eger, 1895.) 459,491, 509. 374 ^