Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

terjedésű és a Tisza áradásai után majdnem összefüggő' vízállásos, mocsaras te­rület volt. Ennek legkeletibb, illetve legdélibb része a nánási Veresnád és a bö­szörményi Nagyrét. A legszárazabb nyarakon is erek, tavak, nádasok, zsombékos rétek szabdalták át meg át a földművelésre alkalmas hátságokat, víz nem járta részeket. Ezek a hátságok, de különösen a kisebb-nagyobb halmok voltak az em­ber megtelepedési helyei évezredek óta. Polgár határáról a XVIII. század végi és XIX. század eleji földrajzi munkák leírják, hogy „.. .jó termésű, de mivel az áradás járja második osztálybeli". A falu „.. .nagy motsárok köztt" fekszik. 9 Fényes Elek múlt század derekán megjelent műve szerint is: „Polgár határa gazdag fekete föld, de árvizektől rongáltatik", és „Szentmargita roppant legelővel, rétekkel. Posványos ere­iben sok nád és gyékény terem." 10 Az 1769. évi katonai térkép még hatalmas, teljesen összefüggő mocsaras területet ábrázol", Polgár (Polgári) és Szentmargita (Pr/ae­dium/Margita) határa ebből emelkedik ki. A települések elhelyezésében, a közöttük levő távolságokban, a Tisza Taktaköz irányában történő vonalvezetésében mu­tatkozó minden torzítás ellenére a térképkészítő jól tüntette fel azt a hátságot is a Lapos halom alatt, amelyen véleményünk szerint Kékes falu temploma állott. 11 Gö­rög Demeter 1802-ben kiadott térképe Szabolcs vármegyét ábrázoló lapján már nem ilyen elnagyoltan és nem is összefüggő mocsárnak ábrázolja ezt a részt. Lipszky 1808. évi térképén pedig pontosabb határokkal a következő vízrajzi képet adja: 12 Szederkénnyel szemben a Kerényi tó vízállás, melyből a Mélly ér vezet keleti irány­ba, ettől délre a Sulymos vízállás, amit két ér köt össze a Bűd és Szentmihály falvak nyugati határára helyezett, de névvel nem jelölt nagy vízállással. Pontosan vezeti a Selypes folyót is. Polgártól észak-északnyugati irányban jelölt kisfaludi pusztától (Praedium Kisfalud) keletre látjuk, a Sulymos alatt, azzal nem összefüggően a Szegyes vízállást. Szentmargita Észak-északkeleti határán pedig két tavat tüntet fel: „Lacus Bágy és Lacus Kerecseny". Ezektől keletre helyezkedik el, de velük nem összefüggően a nagy mocsár: „ Veres nád paludes", amely Tedej és Nánás nyugati határát foglalja el. Bizonyos, hogy ezen a hatalmas állandó és időszakos vízállásos, áradásokat levezető területen is keletkezett néhány kis lélekszámú település a honfoglalás után, csak ezeknek még nem akadtunk nyomára. 9 Vályi András: Magyar Országnak leírása... I—III. (Buda, 1799.) III. 110. és Magda Pál: Magyar Országnak... legújabb statistikai és geográphia leírása. (Pest, 1819.) 452. 10 Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára I-IV. (Pest, 1851.) III. 248. és IV. 107. 11 Mappa Geographica novissima Regni Hungáriáé... ex accuratoribus tabulis congesta et correcta Anno 1769 ab Ign(atius) Müller S.C.M.Sup. Vigil. Magistro. Viennae. 1802-1811. No. 1-12. Lásd a hatodik lapot. 12 Görög Demeter: Magyar Átlás... közönséges táblái. (Viennae, 1802.) és Lipszky, Joannes: Reper­tórium locorum obiectorumjue in XII. tabulis mappae regnorum Hungáriáé... (Budae, 1808.) - A kisfaludi puszta a Borsod megyében lévő Kisfalud Tisza-balparti tartozéka. Lásd Györffy Gy. i. II. 782. C^ 367

Next

/
Thumbnails
Contents