Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és Szentmargita 1484–1612 között

okozhattak pusztítást. 1554-ben Polgárt 65 portával, Szentmargitát 70 portával találjuk a káptalani birtokok között. Ugyanebben az évben már kénytelenek voltak a töröknek is adót fizetni, tizenhárom más szabolcsi helységgel együtt.

18 Ebben az időben területünkön zsákmányszerző portyák megjelenésével s a hódoltsági adó vállalásával kell számolnunk. Az élet bizonytalanabbá válásával, de semmiképpen sem a népesség és javai jóvátehetetlen pusztulásával. Polgáron mint hódolt faluban 1555-ben is változatlanul 65 portát, Szentmargitán 70 portát számoltak. 1566-ban is ott találjuk mindkettőt a töröknek is hódolt 19 szabolcsi helység között.

19 Ez a terület azonban ekkor még nem hogy elnéptelenedett volna, de éppen Szabolcs megye nyugati részein, különösen a nádudvari járásban a népesség bizonyos akkumulálódását tükrözi a megye 1556. évi dézsmajegyzéke. Balogh István a dézsmajegyzéket - a megye ez idő szerinti legkorábbi gabona és báránydézsma jegyzékét - gazdaság-, és népességtörténeti szempontból feldolgozta, s a lehetőségeken belül a tizedfizető népesség társadalmi rétegzettségére is következtetett.

20 Polgár és Szentmargita ugyan a XVI. század során nem tudta kivonni magát a hódoltsági adó fizetése alól, de a káptalannak, mint földesuruknak a szolgáltatásokat és a királyi országnak az állami adókat fizették. Az 1569. évi XIX. te, mely a végvárak megerősítésére a jobbágyok 12 napi ingyen munkájáról rendelkezett, az Eger várához teljesítendő munkáknál külön szól az egri káptalanhoz tartozó „duo oppida Polgardi et Szentmargita" parasztjairól.

21 1566-ban Gyula eleste után a török sort kerített a Tiszántúl északnyugati részének szorosabban a hódoltsághoz fűzésére. A szolnoki szandzsák 1571. évi fejadó összeírásában nem találjuk Polgárt és Szentmargitát, - a környékről Csege, Egyek, Zám és Ohat szerepelnek.

22 Viszont a szandzsák következő évi defterében a debreceni náhie 94 adózó falva között vették fel mindkettőt (Bolgár és Szenmargita), 84 házat és 1 templomot Polgáron, 100 házat és 1 templomot Szentmargitán, valamint 250 akcse bérleti díjat „Szenmargit város" közelében fekvő „Nagy-Moronka és kis-moronkai halastó" után Sehszüvár bég kezén.

23 Az 1589. és 1596. évi dicalis conseriptiók Szabolcs megye 62, illetve 46 települését számították a hódol18 Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541-1711 (Budapest, 1918) 388., 74. - 1554 évben: Szoboszló 15 p., Sziget 8 p., Nádudvar 65 p., Püspökladány 12 p., Kába 28 p., Zám 9 p., Egyek 7 p., Ohat 37 p., Csege 37 p., Hort, Macs és Tetétlen, Angyalháza. 1

9 Lukinich i. m. 74, 385-6. 20 Balogh István: Szabolcs megye dézsmajegyzéke 1556-ból. - A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 1.1958. (Budapest, 1960) 147-167. 21 Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen: Corpus Iuris Hungaricis. Magyar Törvénytár 1526-1608 (Budapest, 1899) 596. 22 Győrffy Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez. - Jászkunsági Füzetek 4. (Szolnok, 1956) 26., 28., 29. A szentmiklósi (Törökszentmiklós) náhijében Csege: 50 ház, templom, Egyek: 36 ház, templom, Zám 15 ház, templom, Ohat 24 ház, templom és egy major. 23 Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek (Budapest, 1886) 1.215., 228. 350 ?J