Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és Szentmargita 1484–1612 között

püspököt kétszer, 1495-ben, majd 1500-ban bevezették Polgár és Szentmargita birtokába, törvényesen már 1495-ben birtokba vette azokat.

9 Bakócz azután mint esztergomi érsek 1501-ben a borsodmegyei Ároktővel együtt mindkét birtokot bizonyos szentmisék elmondásának kötelezettségével az egri káptalannak adományozta. A következő' évben királyi hozzájárulással ezeket kivonták Szabolcs vármegye joghatósága alól és statutióval átcsatolták újból Borsod megyéhez, ahol az egri káptalannak nagy birtoktestei voltak. Ide is számították mindkettó't 1511-ig.

10 Bakócz különben az egri püspökség javadalmait 1497-ben rendezett állapotban adta át Estei Hippolitnak, amikor a püspökséget az esztergomi érseki székkel cserélte fel. Erról tanúskodnak az egri püspökség 1501,1503, 1507 és 1508 évekről való gazdasági számadásait tartalmazó ún. modenai Hyppolit-codexek is. Az adományozott birtokok már a XVI. században is a káptalan legértékesebb birtokai közé tartoztak.

11 Eger és környéke Ferdinánd és Szapolyai János párthívei között többször is gazdát cserélt, de a káptalan birtoklása zavartalan volt. Polgárt és Szentmargitát a Tisza áradásos-mocsaras kiöntéseinek övezete védte, mely az év nagyobb részében járhatatlan volt. A XVIII. század végén Polgár határát jó termésűnek írták, de „mivel az áradás járja másod osztálybeli". 1819-ben így írták le: „Polgár közel a' Tiszához nagy motsárok köztt".

u 1544-ben ide hozták, mint biztonságos helyre, az egri kanonokok ingóságait s közülük többen ide menekedtek. Ez az adatunk különben a világi és egyházi földesurak viszonyára is fényt vet, hiszen Báthori András böszörményi officialisa, Máté diák erőszakoskodásáról szól. Ura biztatására a kanonokok, de a polgáriak ingóságait is megrabolta, elfoglalt négy teleknyi földet és bántalmazta a kanonokokat. Ferdinánd komolyan megintette Báthorit s felszólította az okozott kár megtérítésére. Adatunk Polgárt „városként" említi.

13 Ilyen jellegű hatalmaskodások korábban is történtek. 1514-ben Bogdányi Farkas Ger9 Kandra: Adatok I. 423., 425. 10 Rupp i. m. 6. - Az adományozás éveként 1502-t ír. - Kandra: Adatok I. 423., 425. Kandra Kabos adatközlése 1. Elzáz IX. (1875) 136. - Fraknói i. m. 180. - Ároktőt is tévesen Szabolcs megyébe helyezte. - Ároktő Tokajhoz tartozott, először zálogos birtokként tartották kezükben a Hunyadiak. Corvin János adta Kanizsai Györgynek, akitől 1493-ban 600 forintért szintén Bakócz vette meg (Cs. 1.187., Kandra: Adatok I. 432). 11 Nyáry Albert: A modenai Hyppolit-codexek (Száz. IV. 1870. 275., 355., 661. és köv.) 12 Vályi András: Magyar Országnak leírása (Buda, 1799) III. 110. Magda Pál: Magyar Országnak... legújabb statistikai és geographiai leírása (Pest, 1819) 452. - Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) III. 248 és IV. 107 szerint: „Polgár határa gazdag fekete föld, de árvizektől rongáltatik" és „Szentmargita roppant legelővel, rétekkel. Posványos ereiben sok nád és gyékény terem". - Lipszky, Ioannes 1808. évi térképén (Repertórium locorum obiectorumque in XII. tabulis mappae regnorum Hungáriáé... Budae, 1808) Polgár mellett feltünteti a Sejpes nevű vízfolyást, északra a Sulymos mocsarat, délre a Szegyes mocsaras részt, Szentmargita puszta mellett pedig a Bágy és Kerecseny nevű tójellegű vízállásokat. 13 Kandra: Adatok I. 413. 348 fo