Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Adatok a betyár szó tartalmi változásához

tibőr alatta Egy-egy gatya Szárba, Sarkantyús Csizsmájuk, fekete pamut Nyakravalósok, egy-egy fokos a kezekben. Ezek voltak Böszörményi Csikós bojtárok, tolvajsággal és egyéb kártétellel gyanúsak előttünk. Ezeket azért kivántuk Tiszttartó Uramnak megírni hogy erántok vigyázást parancsolván a kártévők ha lehet megfogattassanak legalább határainktól el üzettessenek in reliquo manemus Serviobligati N. N. priv. Hajdon. Oppidi Böszörmény subst. ductor et senatus."

12 1792. május 6-án Hajdúböszörmény város közgyűlése egy senatort és két esküdtet küldött ki, hogy „a Rét és Pród környékén található minden nemű Pásztor és Gujás tanyákat és kortsmákat szorgalmatosan megvizsgáljanak és ha Passus nélkül csavargó betyárokat akár kortsmákon, akár pedig Pásztor tanyákon találnak, a vélek lévő két katonákkal megfogattatni és kötözve behozni el ne mulassák."

13 Úgy látszik, mind jobban és jobban nőtt az ilyen betyárok száma, kik a nyári mezőgazdasági munkaidény után kóborló életet élve mind többet tolvajkodtak. 1794-ben Bihar vármegye külön nyomtatott Rendszabást adott ki ,,A' Szembetűnőképen el hatalmazott Tolvajságoknak meggátlására". A rendelkezések 4-ik pontja a falusi bírák kötelességévé teszi, hogy írják össze „kik ollyanok, kik ennél, most amannál lappanganak, vagy Betyárképen élősködnek? Ha ollyanokra találnak a'kik Betyárkodnak, azokat szolgálatra kénszeritsék, vagy Mgrtualis kézhez kisértessék; mert az ollyan nemű emberek mint rosszra készült eszközök által történik a' Tolvajság." 1795-ben pedig Debrecen városa is nyomtatásban adta ki: „Az Országszerte elhatalmazott Tolvaságoknak megakadályoztatására, a' Felséges Királyi Rendelésekhez alkalmazott Rendszabások"-at. A lopásokért általánosságban „a' Pusztákon lakó Pásztorokat, és henyélésben élő Betyárokat teszi felelőssé (II. §). Ezért tiltja a pásztorokat „kóborló Betyároknak befogadásától, és lappangtatásától (V. §). Elrendeli azt is „Hogy a' Betyároknak, kik rend szerént munkára szoktak forditódni, az ide s' tova kóborlásra annál kevesebb módjok és alkalmatosságok lehessen" - a pusztákra mezei munkák végzésére kijárók egy előírt forma szerinti nyomtatott passust váltsanak (XII. §). Hogy ezek a fent betyároknak nevezettek nyáron hogyan éltek, az világosan kiderül a Rendszabás két következő pontjából: „Tapasztaltatott, hogy a' Pusztákon és Cseréken némelly Vendégfogadósok, és Csárdások holmi kóborló betyárokat, kivált nyári időben, széna és élet takartatás' szine alatt magoknál szoktak tartani: azért parantsoltatik az említett Vendégfogadósoknak, hogy sem cselédet, sem Napiszámos embert, kinek jó Passusa nem lészsz, bé-fogadni, és magok körül tartani ne merészeljenek; különben mint gyanús embereknek lappangtatói úgy fognak büntetődni (XVI. §). „Tapasztaltatott, hogy a' bizonyos lakó helyhez nem kötetett Betyárok, a' kaszállásnak, és Takarásnak végeztekor, midőn már újjabb életnek módját kell választaniuk sok Lo12 Hajdúböszörmény, Városi Levéltár, Iratok 1722-41. fasc. 13 Hajdúböszörmény, Protocollum Politicum et Oeconomicum 1792. május 6. CS 343