Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Építészettörténeti jelentőségű régészeti kutatások Hajdú-Biharban 1944–1984

hogy a XVII. század közepén állott erődfal egy korábbi körítőfalra épült, amelynek volt az északnyugati irányítású sarok támpillérje. A saroképítmény végleges formáját a nyugati és északi falán levő eredeti lőrések befalazásával és egy nyugati ablakocska megnyitásával a XVIII. század végén nyerte el. Az építményt a múlt században tovább módosították, elsősorban is a két északi ablak megnyitásával. 1984 nyarán kutattuk meg a délnyugati saroképítményt. Tisztáztuk, hogy jelen formájában a XVIII. század végén már javított lőréses nyugati fal folytatásaként, de melléfalazással épült. A legalsó téglasorok egyidősek a nyugati fallal. Az épület délnyugati sarkán megtaláltuk egy lefaragott sarok támpillér helyét, és a jelenlegi járószint alatt nem mélyen a támpillér alapozását. A déli fal kutatószelvényében előkerült alapkiszélesítés bizonyította, hogy a XVII. század közepén itt védőfal állott, melyhez, illetve melyre a délnyugati saroképítményt ráépítették. Az épület belsejében megtaláltuk az eredeti döngölt agyag padlószintet. Kibontottuk a keleti és északi falon levő szellőzőnyílásokat. A tetőszint alatt a felső szellőzőnyílásokat mind a négy falon megtaláltuk, és az építmény nyugati falán, a jelenlegi bejárati ajtónál mélyebben, a XVIII. századi ajtó küszöbszintjét, az eredeti ajtó feletti teherhárító boltövet. A délnyugati saroképítmény belül meszelt falaival és agyag padlójával eredetileg is gabonatároló helyiségnek épült. Helyreállítására 1985-ben kerül sor. Nem szóltunk részletesen azokról a nagy jelentőségű ásatásokról, melyek eredményeként Herpályon a Kolostor-templom közelében 1980 őszén napvilágra kerültek a falu XII. század elején épült kisméretű, félköríves szentélyű, altemplomos megoldású plébánia templomának maradványai és az ennek pusztulása után a Telek határrészen épült XIV. századi sokszögzáródású szentélyű, északi sekrestyekápolnával ellátott templom falmaradványai. Ezek értékelése, műemléki jellegű bemutatható állapotba hozása a soron következő feladatokhoz tartozik. De nem szólhattunk részletesen az erdőspusztán, Nagycserén 1983-ban feltárt négykaréjos templomról - területünkön ez az első ilyen jellegű - mely a XII. századi Újlak, későbbi nevén Szentjános falu egyháza volt. Beszámolónk a tudományos értékelés és műemléki vonatkozások szempontjából is már lezárt lelőhelyek kutatásának ismertetését tűzte feladatul. Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy sok-sok tétovázás, a vissza nem térő lehetőségek elmulasztása mellett, az 1960-as évektől kezdődően területünkön olyan feltáró és helyreállító munka folyt, melyre a következő nemzedékek idején is csak büszkeséggel lehet visszatekinteni. E helyen is ki kell emeljük a kutatások, majd a műemléki helyreállítások vonatkozásában az Angyal László vezette Megyei Műemléki Albizottság kezdeményező támogatását. C^ 337