Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

A század utolsó éveiben Szentgyörgy még egyszer előjön adataink között. A nádor 1394 nyarán utasítja Szabolcs vármegye alispánját és a szolgabírákat, hogy vizsgálják ki Kisvárdai Zsigmond panaszát. Ugyanis Szentgyörgy (Zenthgerg) nevű birtokához tartozó földet Zeleméri László és Mihály eró'vel elfoglalták. Két hét múlva jelentették is, hogy a birtokfoglalás jogtalan.

57 Nos, nem tudjuk eldönteni, hogy azon a bizonyos „particulam térre ad possessionem ... Zenthgerg vocatam spectantem..." valójában Szentgyörgy falu külső határának egy részét, vagy pedig éppen Mihályiakat kell érteni. Hiszen ezt 1323-ban már egyszer elfoglalták a Zelemériek, valamilyen ősi Gutkeled jusson. Szentgyörgy vagy másnéven Kismacs falu miután tizennyolc éven át zálogosbirtokként, majd vétel útján a Debreceni család kezén volt, az 1340-ben indult és több mint negyven (!) évig tartó per után visszakerült a Várdai család kezére. Láttuk, hogy ezzel nem véletlenül majdnem egyidőben indították meg a Várdaiak és az egri püspökség Nagymacs, későbbi nevén Hosszúmacs földesúrnői, a Debreceni család nőági leszármazottai, illetve az utolsó Debreceni özvegye ellen az ugyancsak hosszú évtizedekig tartó pert. Céljuk az volt, hogy a birtokosnőkkel elfogadtassák a bihari Macs falu Tócó jobb partján élő jobbágyoknak a Szent György egyházához való tartozását. Úgy véljük, hogy a korábbi Szentgyörgy falunév helyett a Várdaiak célzatosan használták az Egyházasmacs, Kismacs elnevezéseket, ezzel is alátámasztva, hogy a két falu valamikor egy birtok volt, régebbinek elfogadtatott temploma a Szent György egyháza pedig anyaegyháza a macsi Szent Mihály egyháznak. Feltevésünket támogatja, hogy amint a birtokjogi és az egyházak közötti perek véget értek, a szabolcsi Macs falut következetesen csak Szentgyörgynek nevezték, egészen pusztulásáig. A két Macs földesurai, valamint az egri, illetve a váradi püspökség közötti per tehát nem tisztán egyházjogi vonatkozású volt. Kisvárdai Domokos fia Mihály 1414-ben a leleszi konvent előtt tiltja a „ részben Szabolcs, részben Bihar megyében fekvő Macs falu" elfoglalásától Debreceni László özvegyét és leányait.

58 Ez az adat visszamenőleg is megmagyarázza a szabolcsi Macs birtokáért és a bihari Macs Tócó jobbparti jobbágyainak egyházi hovatartozandóságáért folytatott perek utolsó húzásainak célját; lényegében a Várdaiak szerették volna az 1285-től a debreceni uradalomhoz tartozó bihari Macs falut is elperelni „a gyenge özvegytől". Azaz végrehajtani azt a tervüket, mely az 1380-as években csak félig sikerült. Szentgyörgy és Macs - a várdai uradalom és a debreceni uradalom két faluja története itt elválik egymástól. Macs - Hosszúmacs történetét összefoglalta Zoltai Lajos, Szentgyörgy XV-XVI. századi története külön tanulmányt igényelne.

59 Ez 57 Zichy okmánytár IV. 546. 58 Zichy okmánytár VI. 292. 59 Lévai Béla az 1. jegyzetben idézett munkájában (i. m. 5-6.) már rámutatott arra, hogy a Szentgyörgy mezőváros XV. század közepén kelt urbáriumait tévesen kapcsolták a felsőszabolcsi Győröcske faluhoz (lásd Mező András: A várdai-birtokok jobbágynevei a XV. század közepén, Kisvárda, 1970. és Mező András-Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára, Nyíregyháza, 1972.50.) C^ 327