Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

királytól kapta, de legkésőbben is 1281 előtt, hiszen abban az évben meghalt. Gyárfás István Alpra megadományozását az 1271. május 21-én a Rábca térségében V. Istvánnak a kunok segítségével II. Ottokár cseh király ellen aratott győzelméhez kapcsolja. Macs-ot viszont tévesen az ő korabeli Esztergom vármegyében levő Mocs-csal azonosítja.

17 Mindenesetre a fentiek szerint Macs közel két évtizeden át kun szálláshely volt. így feltételezhetjük, hogy a tatárjárás pusztítása után csak lassan népesedett újra, hiszen a kunok többnyire „gazdátlannak" tekintett és kevés lakossal megült birtokokon jutottak telephelyekhez. Nem tudjuk, hogy Alpra alatt egyáltalán hány kun szállt meg, s itt maradtake, de Rofoin földesurasága életre keltette a kis falut. Az 1291-94 közöttre helyezett váradi püspöki tizedjegyzék szerint a nyíri főesperességben a másodízbeni fizetéskor Rofoin Macs faluja (Moch Rufoyn) 23 kepe tizedet adott a püspöknek.

18 Tehát a környék közepesnél valamivel kisebb lélekszámú települései közé tartozott. Ott találjuk a hét Bihar megyei falu között is (a megszerzés időrendjében; Torna, Macs, Gáborján, Szentpéterszeg, Keresztúr, Tépe, Derecske), melyeket az örökös nélküli Rofoin bán 1311 őszén Károly Róbert színe előtt unokaöccsének, Dózsának adott át, csak azok haszonélvezetét tartotta meg magának.

19 Mihálylaka nevű birtok sem ekkor, sem ezekből az évtizedekből általunk ismert oklevelekben nem fordul elő. Vajon ténylegesen birtokába vette-e Rofoin bán ezt az adományt 1285ben? Az bizonyos, hogy a feltehetően valamikori prédium nem izmosodott önálló egyházas faluvá, de földjét még sokáig külön tartották számon, s mint látni fogjuk, hosszú pereskedés folyt birtokjogáért. A fentiekből összegezhetjük, hogy míg 1234-ben, 1304-ben és 1307-ben a szabolcsi falut (illetve egyházát) kizárólagosan Szentgyörgynek nevezik és a bihari falut 1282-ben, 1285-ben, 1291-94-ben és 1311-ben egyszerűen csak Macs-nak, addig 1322-ben és 1323-ban éppen a szabolcsi falut illetik csak Macs névvel és a bihari település megkülönböztetésül a Nagy macs nevet viseli. Az eddigiek alapján kikerülhetetlen a gondolatsor, melynek első lépése az a feltételezés, hogy a két falu eredetileg egy birtokon és feltehetően a tatárjárás előtt Macs nevű birtokon települt meg. A helynév a hasonló alakú és valamelyik szláv 17 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II/2-3. (Szerk. Szentpétery Imre-Borsa Iván, Budapest, 1961) 348. lásd a 3348. sz. regesta. - Mihálylaka viszont nem szerepel a következő kiadásokban: Codex diplomatics Hungáriáé ecclesiaticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér. I-XI. (Budae, 182944) V/3. 259. és Zimmermann, Franz-Werner, Carl-Müller, Georg-Gündisch, Gustav: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. I-IV. (Hermanstadt, 1892-1937) 1.146. lásd a 206. regestát. - Alprára és fiaira lásd Gyárfás István: A jász-kunok története. I—II. (Kecskemét, 1870-73) II. 288., 309-310., 351. és 448. 18 Jakubovich Emil: A váradi püspökség XIII. századi tizedjegyzéke. Magyar Nyelv XXII. évf. (1926) 298. A falu nevét hibásan Bocsnak értelmezi. 19 Zichy okmánytár 1.132-33. 316 fo