Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

a továbbiakra nézve nincsenek, a birtokjog-érvényesítő per kimenetelét nem ismerjük. De tudjuk, hogy éppen ezekben az években ki volt a birtok tényleges ura. 1307-ben Kis Kozma és Ivánka olyan birtokokon osztoztak meg, melyek addig részben még nagyatyjuk örökségeként osztatlanul volt a kezükön, részben szerzemények voltak. Az ősi Gutkeled birtok, a sopronmegyei Dorog örökölt részét fele-fele alapon osztották, de a Dorog közelében levő Kőhídpordány részbirtoka és a szabolcsi Harang falu a Kis Kozmáé lett. Az osztozkodásnál figyelembe kellett vegyék a birtokok értékét, mert Kis Kozma fenti részesedésével szemben Ivánka kezére több falu jutott: a Szabolcs megyei Rázim, Süldő (Sulthe) szomszédságában, a mai Tiszadada mellett, a bihari Negyvenszil (a XIII. század végén Ivánkafalva néven említik) és a mi kutatott településünk Szentgyörgy (terra Sengurg). Ennél megjegyzi az oklevél írásbafoglalója, hogy azt Durug ceci fiaitól vették meg. Ezeket ismertük meg az 1304. évi megváltás oklevelében. Meglepő, hogy Kis Kozma kegyuraságát fenntartotta, de az egyedi nemzetségi monostort Negyvenszil faluban illető részt is Ivánkának engedte át. Ráadásul Ivánka megkapta még azt a bihari Nyék falut is, melyet pedig Kis Kozma 1268 körül mint elnéptelenedett bihari várföldet nyert adományul István ifjabb királytól. Az osztozkodásnál személyesen jelen voltak; Kis Kozma, a fia Ivánka mester, illetve a másik család részéről Adony fia Ivánka és Miklós nevű fia, a többi testvére és fiai nevében is. Számunkra nem érdektelen, hogy míg a többi falu megnevezése possessio, Szentgyörgy továbbra is terra.

13 Ebből természetesen nem egyértelműen következik, hogy még ekkor is teljesen néptelen birtok. * Tizenöt év elteltével viszont ez a falu Macs néven szerepel a Gutkeledek sárvármonostori főágának Várdai ágához sorolandó birtokosok kezén. Az általunk jelenleg ismert adatok részleteiben nem adnak választ arra, hogyan és mikor történt meg ez a birtokoscsere. A Várdai család ősatyjának Mihálynak az unokája, Aladár fia Pelbárt 1322 nyarán a váradi káptalannál személyesen jelent meg, de képviselte László nevű testvére János fiát is. Ott a Szabolcs megyei Macs birtokot 40 budai márkáért elzálogosította Debreceni Dózsa nádornak úgy, hogy ha a Várdaiak egy éven belül nem váltják ki, a nádor 80 márkáért örökáron megveheti. A falu határát nem írták le, de fontosnak tartották megjegyezni, hogy ott a Szent György egyháza áll (possessio Moch ... in qua ecclesia Beati Georgi martiris est fundata) és 13 Sopron vármegye története. Oklevéltár I—II. (Szerk. Nagy Imre. Sopron 1889-91) I. 67-8. - Kis Kozma és Ivánka belefoglalták az osztályoslevélbe, hogy a nemzetség közös adonyi monostoránál (commune in generatione) levő részeket a jövőben is közösen birtokolják. - A falvakra lásd még Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. A-CS. (Budapest, 1963) 627., 647. 314 ?)