Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

sa a XIII. század elejére esett. Tudjuk, hogy mind a korai, mind a kései prédiumok jelentős része a mezőgazdaság szerkezeti változása és társadalmi alapjának „túlfejlődése" miatt elsorvadt. A hosszú és nem egyenletes fejlődés útja a jobbágytelek rendszerében történő gazdálkodás felé indult már a tatárjárás után. Voltak a korai prédiumok között is egyházas prédiumok, leginkább ezek fejlődtek tényleges faluvá. Különösen ott, ahol az ismert prédium tulajdonképpen a falu (villa) határán belül volt. így a Józsa helynév eltűnését tatárjárás utáni forrásainkból azzal magyarázzuk, hogy a prédium elsorvadt ugyan, és a mellette levő falut - évtizedekkel a tatárjárás pusztítása után népesedhetett újra - az ottani Szent György egyházról nevezték el. Láttuk, hogy Józsa prédium helye nincs messze a Klastrom-parttól. A Kiskert területén előkerült kerámia a prédium, illetve az azt megelőző szállás X-XI. századtól való folyamatosságát bizonyítja. Az első fejezetben szóltunk arról is, hogy az Unokaparton feltárt sírok a prédium népességének temetőjéhez tartoznak. Elfogadott magyarázat szerint a Józsa személynév a József becéző alakja. A Józsa birtokos esetével összekapcsolt prédium tehát első birtokosáról kapta elnevezését.

9 Ez a bizonyos Józsa Szemere hasonló nevű apja előtt kellett éljen, ha jól számolunk, a XII. század 80-as éveiben. Azt viszont nem állíthatjuk, hogy vérségi kötelék fűzte Szemeréhez. Viszont lehet, hogy a pervesztes Kozma nemcsak Józsa prédium ura, hanem valamelyik szomszédos falué, Macsé, vagy éppen azé, amelyik a XIV. század első éveitől mint Szentgyörgy birtok tűnik elénk. Józsához mindenképpen valami jussa volt, mert Szemere halála után ott örököse lett. Kettőjük rokonsági fokának pontos megjelölése adna számunkra család- és birtoktörténeti fogódzót, de erről hallgat forrásunk. Bizonyos, hogy nem testvére volt Szemerének, hiszen ezt a panasztevő leányok jelezték volna. Felmerül az is, hogy Szemerének nem volt fia, vagy 1234-ben még kiskorú volt, ezért nem ő szólította törvény elé Kozmát. Ezért tett a két leány panaszt apjuk végakaratának teljesítetlensége miatt. És még valami biztos, az említett Kozma nem volt egyik leá9 Az írott forrásokból ismert XI-XII. századi településeink majdnem fele prédium néven szerepel. Lásd Szabó István: A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság- és településtörténelem körében. I—II. = Agrártörténeti Szemle V. évf. (1963) 1-2. sz. 1-49. és 3. sz. 301337. Az egyházas prédiumokat lásd 318. A józsai esetet kiemeli, mint annak példáját, hogy a felszabadított szolga önálló háztartást alapít, lásd 29. - Szemere elterjedt név a korai Árpádkorban, írott alakja Scemere vagy Zemere, lásd Fehértói Katalin: Árpád-kori kis személynévtár (Budapest, 1983) 301. és első előfordulásai közül az 1105-1113. évit Árpád-kori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I-XII. (Közzé teszi Wenzel Gusztáv Pest, Budapest, 1860-1874). VI. 77. - A Józsa személynévre Fehértói i. m. 170. és Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (Budapest, 1978) 305. Legutóbb Lévai Béla felvetette, elképzelhető, hogy a helynév „...az ómagyar jó (folyó, ér, patak) szó -sa kicsinyítőképzős alakja. A település ugyanis egy erdei irtványon egy olyan földháton alakult ki, amelyet egy két ágból összefolyó ér, a Tócó balparti mellékvize vett körül. Ennek a vízfolyásnak a neve Jósa, azaz a Tócónál is kisebb ér". Józsa története a földrajzi nevek tükrében, i. m. 6., 25-26. A Tócó is a tó főnevünk kicsinyítő képzős alakja, egy tóról értelmezték át a patakra, lásd Kiss Lajos i. m. 649. C^ 311