Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A herpályi monostor XII. század végi harangjai (Társszerző: Patay Pál)

Vastag vonal = herpályi harang 1:4 Vékony vonal = keresetpusztai harang, kb. 1: 6 A harang a Theophilus presbiter által leírt viaszkiolvasztásos eljárással készült.

9 A barázdákat a viasz „álharangba" karcolták be, amelynek felszínét azonban ezt követően helyenként elsimították. így a barázdák néhol kissé betömődtek. Egyes részleteket illetően az alábbiakat jegyezhetjük meg: Amíg a harangok koronájának kengyelét általában - már a legkorábbiaknál is - négy oldalról összesen hat fül támasztja, addig a herpályit - amint említettük csak kettő, mégpedig a lengési síkjában két oldalról egy-egy. Az öntőmester tudva, hogy oldalirányban a harang testének jelentős kilengése nincs, így a korona töve sincs a csekély súly következtében ilyen irányban nagyobb igénybevételnek kitéve, alkalmazta ezt az egyszerűbb korona alakot. A méhkas és cukorsüveg alakú harangok díszítetlenek. Évszám sem fordul elő rajtuk; felirat is csak egészen kivételesen. Ezek hiánya tehát a herpályin természetesnek tekinthető. A paláston körbefutó barázdákkal a hasonló korú harangokon nem találkozunk. Gyakorlati jelentőségük nincs is. Talán ilyen módon óhajtotta az öntőmester a harangot tetszetősebbé tenni. A harangtetőn látható vájatok rendeltetését nem ismerjük. Némileg hasonló, de a kiöntött harangból vésővel kiütött négy vájat van a Haithabu-i harangon is. Ezekkel kapcsolatban H. Drescher felveti annak a lehetőségét, hogy felszentelési ke9 Theophilus presbiter: Scedula diversarum artium. (1140 körül) 3. könyv, 84. fejezet. CS 283