Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972–1975)

gozói dr. Letényi Árpád kezdeményezésére elhatározták, hogy jórészt társadalmi munkával helyreállítják. Ugyanazon év ősz elején az ÉM Debreceni Tervező Vállalata részéről Mészáros Géza elkészítette a tervezett restaurálás-rekonstrukció mű leírását és költségvetését. Miután a tervet az Országos Műemléki Felügyelőség jóváhagyta, 1959. május elején megkezdődött a Csonkatorony restaurálása.

28 A tervezésnél és a kivitelezésnél természetesen a megmaradt épületállományból indultak ki. Felhasználták a Csonkatoronynak az 1904. évi helyreállítás utáni állapotát mutató, valamint néhány korábbi ábrázolását. A restaurálás a II. világháború alatti pusztulást megelőző megjelenési forma visszaállítását célozta. Sem építéstörténeti, sem előzetes régészeti kutatásról nem lehetett szó az adott körülmények között. Ez magyarázza, hogy a rekonstrukció bizonyos részleteknél nem egyértelműen mutatott rá, hogy a Csonkatorony egy elpusztult nyugati toronypáros, háromhajós templom déli tornyának fennálló maradványa. Már említettük, hogy milyen sajnálatos volt, hogy Zsák Adolf ásatási eredménye a közismert, könnyen kézbe kapható helytörténeti munkákba nem került be. Az 1959. évi restaurálás egészében véve igen sikerült volt. A biztos és közeli pusztulástól mentett meg egy jelentős kora Árpád-kori objektumot a műemlékekben szegény Hajdú-Bihar megyében. Illesse ezért itt is köszönet a kezdeményezőket és közreműködőket, akik a társadalmi munka vállalásával a műemlékügy iránti felelősségre is példát mutattak. Az elpusztult részek rekonstrukciójával restaurált, tetőzettel, belül három pihenő szinttel ellátott, így megtekinthető műemlékké vált Csonkatorony méltán bekerült a műemlékjegyzékbe és Genthon István művészeti emlékeinket összefoglaló 1961-ben megjelent munkájába. Ebben ugyanakkor továbbra is indokolatlanul úgy szerepel mint - „a hajdani Szt. Pál prépostsági templom maradványa".

29 Ezzel szemben két évvel később Györffy György az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza első kötetében - annak ellenére, hogy Só'regi 1930. évi monostorpályi ásatását nem ismeri - a pályi monostorra vonatkozó XII-XIV. századi adatokat kivétel nélkül Nyírpályihoz (Monostorpályi) kapcsolva. Még a Váradi Regestrumban 1222. évben szereplő „ecclesia de Pauli"-t is, bár véleményét óvatosan fogalmazta meg.

30 Továbbra is úgy érezzük, hogy éppen az egyetlen eddig is28 Mészáros Géza Debrecen, 1958. szept. 3-án kelt dokumentációját lásd 54/09-175/1 törzsszámmal az Országos Műemléki Felügyelőség Tervtárában 512. szám alatt. Lásd még Herpályi vagy pálos rendi templom toronyrom helyreállítása. Tervező: Mészáros Géza. Magyar Építőművészet. IX. évf. (1960) 4. sz. 34. 29 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. 2. (Budapest, 1961) 34. 30 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. A-Cs. (Budapest, 1963) 625., 650-51. Györffy a nyírpályi azaz monostorpályi premontrei prépostságra vonatkozóan hasznosította Oszvald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpádkori történetéhez c. adatközlő tanulmányát (Művészettörténeti Értesítő VI. évf. 231-254). - 1234., 1294. és 1320. évi premontrei kolostorjegyzékek feltüntetik a pályi monostort, mely az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékekben nyírpályi prépostságként szerepel. 258 %