Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972–1975)

A herpályi templomról, Herpály faluról a Berettyóújfaluval is foglalkozó kiadványok az 1930-as és 40-es években - köztük Bihar vármegye új monográfiája - lényegében a közismert és sokszor téves adatokat, véleményeket és a szájhagyományt idézték, kivonatolták. Jellemző', hogy az 1902/1903. évi ásatás eredményeit ismertető Némethy Gyula-féle beszámolót sem ismerték a szerzők.

24 A Csonkatorony tetőzete tovább pusztult, a műemlék állaga tovább romlott, amit mutat egy helyi fényképész 1940-ben készült felvétele. Herpályról és a körülötte a XIII. század végére kialakult kis uradalomról az első rövid, de az okleveles forrásokra és a korábbi irodalomra épített összefoglalást Jakó Zsigmond adta 1940-ben megjelent, a török pusztítás előtti Bihar megye telepü2950. évi fénykép léstörténetét tárgyaló nagy jelentőségű könyvében. Jakó szerint a herpályi uradalom megteremtője esetleg éppen az a Miklós bán, akinek a kezén volt a XIII. század végén Herpály és Újfalu is. A herpályi templomrommal kapcsolatban körültekintően és óvatosan így nyilatkozik: „Nagyon valószínű, hogy a templom a falut és az uradalmat bíró nemzetség monostorához tartozott... A monostor az alapító nemzetséggel együtt korán elpusztult, de az egykori összetartozás emlékeként továbbra is Herpály maradt a központ."

25 A Csonkatorony a II. világháború eseményei során 1944 őszén rendkívül súlyosan megsérült. Páncélos és tüzérségi belövések elpusztították az 1904-ben kialakított tetőrészt, a torony emeletének egész északi, szinte teljes nyugati falát, valamint a délkeleti sarokrészt. Komoly rongálás történt a bejáraton és az északnyugati támpilléren is. A falmaradványok mint egy tű foka, úgy meredtek az égnek. A templomrom területe azután sokáig egyfajta „senki földje" volt, mindenesetre a végpusztulás előtt álló Csonkatorony megmentésére figyelmet nem fordítottak. 24 Tardy György i. m. - Bihar-vármegye. Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája XXV. (Szerk. Nadányi Zoltán, Budapest, 1938) - Dr. Kiss Sándor: Berettyóújfalu és környéke. Magyar Útikönyvek 2. szám. (Budapest, 1940). 25 Jakó i. m. 73-75. és 258-59. - A herpályi uradalomhoz tartoztak a tatárjárás korában Anda(háza), Új falu, Szentkozmadamján, Kengyel és Szentdemeter falvak. 254 ?%