Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972–1975)

A herpályi csonkatorony. Kimnach rajza A múlt század végén már olyan rossz állapotba jutott a Csonkatorony, hogy a falak biztosító munkáinak ügye 1897-ben az Országos Műemléki Bizottsághoz került. Két év múlva Berettyóújfalu község elöljárósága Tardy Sándor indítványára „ásatás" megkezdését határozta el. A Debreczeni Ellenó'r 1899. október 3-i számában megjelent „Árpád-kori torony Biharvármegyében" című hírből megtudjuk, hogy „Az ásását megkezdték s már eddig is több értékes tárgyat találtak. így reá akadtak egy várépület romjaira, ami azt is mutatja, hogy azon a helyen, a Csonka toronyhoz egészen hasonló épület volt."

u Úgy gondoljuk, hogy a teljesen laikus fogalmazásból is kitűnik, hogy a földbirtokos által irányított „ásás" során az északi torony falazat-maradványaira akadtak rá, melyek akkor még nyilván nem voltak mélyen a felszín alatt. A kis közlemény hírül adja azt is, hogy Berettyóújfaluban mozgalmat indítottak, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága restauráltassa a Csonkatornyot. Az elsó' amatőr ásatásról semmilyen dokumentum nem maradt fenn, a herpályi templomdombon előkerült régészeti leletek viszont Tardy Sándor magángyűjteményébe kerültek. Az északi torony napvilágra került téglasorait pedig bizonyosan újból betemették. II. A Csonkatoronynál 1901-1972 között végzett munkák A herpályi romról Bihar vármegye 1901-ben megjelent monográfiájában csak néhány mondatot olvashatunk. A településeket ismertető, valamint az egyháztörténeti fejezetek szerzői Bunyitay és K. Nagy adatait ismételték. A kötetben szerepel a Csonkatoronynak a múlt század végi pusztulását jól mutató fényképe.

15 A helyi kezdeményezésnek azonban komoly foganatja lett. A Műemlékek Országos Bizottsága 1897-ben már foglalkozott a restaurálás gondolatával, részéről ugyancsak 1901-ben Sztehlo Ottó helyszíni szemlét tartott. Ennek során fényképfelvételek készültek és alaprajzi felvétel a javasolt biztosító falrészletek feltüntetésével.

16 " Debreczeni Ellenőr 1899. X. 3. 5. 15 Bihar vármegye és Nagyvárad. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu, Budapest 1901) 52,465. 16 Magyarország műemlékei I-IV. A Műemlékek Országos Bizottságának kiadványai 1-4. (Szerk. br. Forster Gyula, Budapest, 1905-1915) I. 230., II. 210. - Sztehlo és Bartha rajzait lásd Országos Műemlékei Felügyelőség Tervtára 455/1901. sz. és 441-442/1904. sz. alatt. c^ 245