Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972–1975)

tővel; a második osztálynál hármas gerenda lyukakat, föllebb kitört kerek nagy ablakot lá­tunk, melyet kerekívű, a szalagokig nyúló téglapárkány zat koronáz meg. Kelet felé, ahol a templom hajdan állott, befejezett és az átmenetet engedő nagy kerek ív egyik oldala tűnik fel, melyből a toronyba is volt a régi bejárás. Az emeleten, mint Sz. Miklóson nagyobb űr következik, mely kerek ablakba végződik, afölött volt a tető orma, aztán négy négyszögű gerenda helye, és megint egy be nem végzett ablak, mely fölött a párkánynak nincsen nyoma. Ide számítandó II. azon félpillér mely kelet felé nézvén, a torony keleti oldalán látható; a III. ablak mutatja szemközt és oldalt azon téglapárkányzatok szerkezetét, melyek még mai napon is egészben megvannak, -fig. IV. mutatja a torony déli oldalát, régibb Herpá­lyon lévő rajz szerint, melyet itten csak azért közöljük, hogy a rajta, az egyik ablak alatt létezett díszítményt előadhassuk." Sajnos Storno rajzainak hollétét mindeddig nem sikerült felderíteni. Rómer kéz­iratának őrzési helyén, az Országos Széchenyi Könyvtárban nincsenek. Rómer hi­vatkozása különben megerősíti azokat az adatokat, hogy a Tardy-családnál több egykorú rajz, vízfestmény és fénykép volt a toronyról. Rómer leírásából kitűnik, hogy bár a templomot a Berettyó áradásai miatt dombra építették - „ de csak azért nemcsak cinctura, hanem mély ér is veszi körül". Keresztúri és Rupp vélekedését a nyír­pályi, azaz monostorpályi premontrei prépostságnak Herpályra való helyezéséről megalapozatlannak és „nagyon zavaros"-nak tartja. Nem látja kézenfekvőnek Her­pály falu nevének az Osváth-ná\ található Haer(editas) Paul(inorum) rövidítésből való magyarázatát sem. Ugyanakkor, hivatkozva egy korábbi egyházmegyei Sche­matismusra, mely szerint a herpályi templomot Remete Szent Pálnak ajánlották, felteszi azt, hogy a Herpály szó a nép nyelvén rövidült a Heremitae S. Pauli névből, így szerinte a herpályi monostor kapcsolható a pálos rendhez. 7 Rómer tehát, bár Ke­resztúri és Rupp tévedését észrevette, az egyházmegyei sematizmus tévedése miatt maga sem volt következetes. Ugyanis - de csak a hagyomány szerint - Szent Pál a nyírpályi (monostorpályi) premontrei apátság védőszentje volt, és semmi bizonyít­ható kapcsolata nincs a herpályi ismeretlen rendű apátsággal vagy prépostsággal. Osváth és Rómer egyaránt tévedtek a Herpály helynév eredetére vonatkozó ma­gyarázatukban. Annál feltűnőbb ez, mert Osváth, mint említettük korábban is, is­mert és felhasznált olyan XV-XVI. századi adatokat, melyek még akkor is Érpályi­nak nevezték településünket. A magyarázat pedig rendkívül egyszerű. A Berettyó Árpád-kori okleveleinkben többször előfordult Ér néven. A folyó nevét pedig nem­csak az eredetileg Érpályi-nak írt helynévben, hanem másutt is írták Her-nek. így például egy 1274. évi oklevélben Bolcshida földet (terra Bolchhyda) „iuxta tluvium 7 Rómer Flóris kéziratos bihari útinaplója az Országos Széchenyi Könyvtárban található Kézirat­tár Quart. Hung. 1413.1. szám alatt. Tudománytörténeti bevezetéssel és magyarázó jegyzetek­kel ellátva közölte őz. Máthé Márta Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló) címen a Déri Múzeum Évkönyve 1974. évi kötetében (Szerk. Dankó Imre, Módy György és Szendrei István közreműk. Debrecen, 1975) 283-346. - A Rómer által említett Sz. Miklós = Belényesszentmiklós. 240 ?}

Next

/
Thumbnails
Contents