Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

18. rajz. Sírkő töredék, Cserepestorony. 1:3 Az András-templom nyugati tornyához 1626/28-ban épített köpenyfalba berakott faragott kövekkel kapcsolatban szólottunk arról, hogy véleményünk szerint ezek az 1564-ben nagy pusztulást szenvedett gótikus templom belső szerkezetéhez tartozhattak, ugyanúgy mint a különböző kutatási szelvényeinkben fellelt bordatöredékek és más kőemlékek. Ezeknek a középkori templom építési fázisai meghatározásában véleményünk szerint döntő szerepe van. Szűcs István a város történetéről írott három kötetes munkájában, a III. kötetben a 895. oldalon szó szerint idézte azt az emlékiratot, melyet a Nagytemplom alapjában helyeztek el 1806-ban. A szövegéből idézünk mi is: „Ugyan ezen a helyen volt már az előtt más templom, a melynek fundamentomi most is megvannak a földben, és a melyből kikerült kövek a most elbomlott toronynak és templomnak falaiba voltak rakva." Az emlékiratnak ezt a szövegrészét Szűcs István, a későbbi kutatók közül némiképpen Zoltai Lajos, de majd különösen is Sápi Lajos annak bizonyítékául fogadták el, hogy a XIV. század elején épített Szent András-templom előtt állott itt egy Árpád-kori templom. Ennek a kőanyagát pedig a gótikus templom falaiba építették be. Nos, véleményünk szerint az idézett szövegből ez egyáltalán nem következik. A „...volt már az előtt más templom" szerintünk az 1626/28-ban újjáépített és 1802-ben megégett templom előtti, valóban gótikus templomra vonatkozik. Sem 1806-ban, de Szűcs István korában sem tudták, hogy az 1564. évi tűz milyen mértékben pusztította el a középkori templomot, az 1626-ban kezdett újjáépítés milyen r% 197