Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

IL szelvényünket a feltárás utolsó szakaszában délkelet felé a déli törésponttól számítva 6,5 méter hosszúságban és 4 méter szélességben nyitottuk meg. Ebben a Thallherr-féle karzatfeljáró falazata már teljesen eltűnt, a véleményünk szerint 1628-ban a torony megerősítésére emelt köpenyfal is 1,4 méterrel mélyebben mutatkozott. A podeszt felbontása után a szelvény északkeleti részében sikerült megtalálni a Cserepestorony 1783. évi ábrázolásán feltüntetett déli támpillér maradványát, egyenes téglasor szintre visszabontva. A Nagytemplom alapozása itt végig rácsatlakozik a régi alapokra. Az alapfal teherbírásának növelésére ettől a régi támpillértől kiindulva nagy boltívet raktak, amelyen jól kivehető volt annak a repedésnek az alja, amely felfelé fut. Láttuk korábban, hogy ez már a Nagytemplom építésének idején mutatkozott és az 1834. évi földrengés csak nagyobbította. A talált falsíkok felmérése után ezt a szelvényünket visszatöltöttük, hogy elkerüljük a falaknak az időjárás által okozható károsodását. Az András-templom nyugati tornya déli támpillér alapozásában a téglaméretek 30,5x15x5 cm, míg a torony nyugati oldalának és részben a délkeleti oldalának a megerősítésére feltehetően 1626-28 között emelt köpenyfalnak a téglái 31x17x6 cm méretűek. A munka utolsó napjaiban az I. szelvény felett a 3 m alapvonalú és szabálytalan alakú III. szelvényben is feltártuk a Thallherr-féle karzatfeljáró alapozását. Ezt a szelvényt ugyancsak visszatöltöttük. A Cserepestorony kutatószelvényéből igen sok kőemlék került elő. Már október első hetéig, a felszedett lépcsők és a járda alatt a középső törmelékes rétegben találtak egy gótikus kétosztású ablak erősen sérült, függőleges helyzetű középkő töredékét. Szabályos tengely jelöléssel, mérhető felső és alsó lappal, valamint oldal és homorulat kiképzéssel. A felső lap élszélessége 10 cm, az alsólapé 3 cm. Jobb és bal oldallap szélessége 4 cm, jobb és bal homorulat szélessége 9,5 cm, mélysége 1 cm. Mérhető legnagyobb oldal élhosszúsága 26 cm, anyaga riolit tufa. Ugyanott került elő egy vésett - feltehetően - sírkő töredék -, homloklap közepén erősen megrongálódott rózsa vagy korona, mérhető homlokéle 20 cm, a táblához 30°-os szögben visszahajló lapjának magassága 3,5 cm. A visszahajló lapon oldalt szabályos 2,5 cm szárnyílású és ugyanolyan szárhosszúságú vésett M betű látható, baloldalt 3,5 cm-es felső vonalú T betű, lefelé haladó szára 1 cm után a törött lapban elmarad. Ettől 8 cm-rel balra szintén egy vésett T betű maradványa, jobbra pedig egy bizonytalan vonalvezetésű M betű látható. A kőtábla feltehető vastagsága 10 cm. A felső rózsa vagy korona záródás nem mérhető. Leltünk itt egy gótikus bordatöredéket is. A tengelyében mért bordamagasság 29 cm, mérhető legnagyobb szélessége 20 cm. Kétszer hornyolt profilja a következőképpen írható le: a tengelytől enyhe szögben, két irányban visszahajló felső lap 10-10 cm-es, a borda szélességi lapéle 11 cm. Ezután következik mindkét oldalon 30°-os szögben az alsó laphoz keskenyedő vonalú kettős hornyolat, mindegyik 8 cm széles, a felső mélysége 1,5 cm, az alsóé 1 cm. Az alsó lap szélessége 4 cm. A hornyolatokban és az oldallapokon, valamint az alsó lapon festésnyomok láthatók. Ebből a mélységi szintből 194 C^