Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

múzeum részére". Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben sorolt egyéb műtárgyak között ezért találjuk a kőemlék következő' meghatározását: (letétbe adják) „3. A Rákóczi-harangból és a Szent András-templom falából való címerek és feliratok közül Debrecen város címerét (kiemelés M. Gy.)."

36 A boltozati zárókő' előkerülési helye feledésbe merült, azok között a tárgyi emlékek között tartották számon, melyek az 1802. évi tűz után lebontott András-templomból valóban a Kollégium könyvtárának gyűjteményébe kerültek. Ez a két hiteles emlék viszont Rákóczi György vörös márvány címere és egy vörös márvány ovális tábla, mely megörökítette, hogy Rákóczi György, Borsod vármegye örökös főispánja készíttette 1628ban a kishajó díszes, kó'oszlopos kapubejáratát. A címer és egy sárkány-ábrázolás a kapun volt elhelyezve, a kapu felett volt az ovális márványtábla. Az ugyancsak elpusztult sárkány-ábrázolás nyomán a debreceniek ezt a keleti bejáratot sárkányos ajtónak nevezték.

37 A gótikus boltozati zárókőből így lett Debrecen város címere, melyben való igaz már a XVI. század első harmada óta zászlós bárányt ábrázoltak. A kőemléket a Déri Múzeum mindenkori állandó kiállításában szerepeltették, 1949-ig mint városcímert, 1976-ig mint a Szent András-templomból való Agnus Dei-vei díszített zárókővet.

38

1976-ban került vissza az egyházhoz. Jelenleg a Kollégiumban létesített Egyházművészeti Múzeum állandó kiállításában látható. Értékelésével később részletesen foglalkozunk. Ide kívánkozik annak megjegyzése, hogy bár egy 36 cm hosszú, kétszer hornyolt profilú gótikus borda darab még 1925-ben (!) is napvilágra került 80 cm mélységből a Nagytemplom nyugati bejárati melletti kis park létesítésekor,

39 Zoltai Lajos szinte érthetetlen módon nem kutatott az Emlékkert területén, de a Verestorony helyén sem. Bizonyosan volt ennek oka. Zoltai, aki érdemben elsőnek foglalkozott a Szent András-templom építéstörténetével, nem hihette, hogy a podeszt vonalától északra, viszonylag nem is mélyen mit rejt a föld. Az 1805-ben kezdődött építkezés vonatkozásában ugyanis az általa ismert források szinte sugallták, hogy az András-templomot minden részében - alapjáig visszabontották. * 36 A jegyzökönyvet Karai Sándor kollégiumi igazgató, dr. Varga Zsigmond könyvtárigazgató és dr. Elek Imre gazdasági tanácsjegyző, valamint dr. Ecsedi István múzeumigazgató és dr. Zoltai Lajos tb. múzeumigazgató 1930. január 11-én írták alá. Déri Múzeum Irattára. DMsz. 21/1930. alatt. 37 Szűcs i. m. 267-268. 38 Vezető Debrecen sz. kir. városi Déri Múzeumában (összeállította dr. Ecsedi István, Debrecen, 1930) 147. - A Sőregi János által összeállított második és átdolgozott kiadásban (Debrecen, 1939) a 169. oldalon olvashatjuk először, hogy „Debrecen kőbe faragott címere ... a csúcsíves Szent András-templom egyik dongaboltozatának záróköve volt." Az építészeti funkció helyes meghatározása mellett, látjuk, a címer-ábrázolás téves elképzelése tovább élt. 39 A Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye leltárkönyvében IV.1925.217. sz. alatt az év december 10-én leltározta be Zoltai mint a Városi Kertészet ajándékát. 188 f^