Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

egész városképet mutató céh szabaduló-levélen látható. A korábbit - Endrédi József debreceni fametsző' művét - a szűcs céh által 1783-ban kiadott szabaduló-levél őrizte meg.

13 A Verestoronynak itt a nyugati oldalát látjuk, az 1712. évi ábrázolásnak megfelelően a második és a harmadik emeletén levő hosszúkás és kör alakú ablaknyílással. A mellvéd feletti toronysisak rész azonban már egészen más. Endrédi József egy, az erdélyi fatornyokhoz hasonló, karcsú, magas és a sarkokon fiatornyokkal ellátott képét örökítette meg a toronysisaknak. A Verestorony ezzel a toronysisakkal jóval magasabbnak tűnik mint a Fehértorony. A Verestoronynak lényegében ugyanezt a formáját találjuk meg a másik XVIII. század végi ábrázoláson. Az asztalos céh 1788-ban kiadott szabadulólevelének városképét Kabai Mihály kollégiumi rézmetsző' diák készítette.

14 Az ábrázolás nyugati irányból lett felvéve, perspektivikusan is sokkal hitelesebb képet nyújt. A Verestorony első' emeletének kis, álló téglalap keresztmetszetű ablaknyílását is mutatja. A vigyázónyílásos mellvéd, a fiatornyos, magas toronysisak képe hasonló az 1783. évi városképen láthatóhoz. A két, feltétlenül hiteles, 1780-as évekbeli ábrázolás bizonyítja, hogy a XVIII. század során a Verestorony eredeti toronysisakját átépítették. Az András-templom és a Verestorony építéstörténetével foglalkozók mellőzték ennek a kérdésnek a tárgyalását, pedig a két közvetlen képi bizonyíték mellett írott forrás alapján is hitelesíthetjük az átépítést. Szűcs 10. kép. Az 1788. évi ábrázolás részlete, jól látható a Cserepestorony alulról indított nyolcszögletű formája és a? imaterem kis fnrnvn 13 A Farkas István szűcs legény részére a céh által 1783. augusztus 7-én kiadott szabadulólevelet díszes keretlécek szegélyezik. A felső keret-rész középen a város látképe nyugati irányból felvéve. Az alsó keretrészben a középen elhelyezett pecsételő' résztől balra JE szignó = Endrédi József. A Déri Múzeum Általános Történeti Dokumentációs Gyűjteményében I. 1935.53.3 leltári szám alatt. 14 A debreceni asztalos céh szabadulólevelének városképét a Református Kollégium gyűjteményéből közölte Balogh i. m. Debrecen. 21. oldalán, a Szent András-templomot és a Veres tornyot ábrázoló kinagyított részletet a 15. oldalon. Ugyanezeket közölte legutóbb Entz Géza: A debreceni Szent András-templom. In: Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhelyei, népművészete (Szerk. Szóllősi Gyula, Debrecen, é. n. - 1972) 48., 50. - A két városképet ábrázoló céhlevelet kitűnő összefoglalásában felcserélte Tóth Béla: A debreceni rézmetsző diákok (Bp. 1976). A 15. oldalon Endrédi József 1783. évi ábrázolását mint Kabai Mihály 1788-as metszetét találjuk. Az 1783. évi szabadulólevél van a Déri Múzeum gyűjteményében, mindig megtalálható is volt. A 1788. évi szabadulólevélnek a Kollégium valamelyik gyűjteményében kell lenni. Az 1783. évi ábrázolásra lásd Tóth Béla helyreigazító közlését: Debrecen első képi ábrázolása = Művészettörténeti Értesítő XXXII. évf. (1983) 1-2. sz. 92-93. 172 C^