Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

lakból, de XIV. századi lelet sem. Viszont annál szebb XV-XVII. századi tárgyi emlékanyag - elsősorban kerámia - jutott be a múzeumba a Debreceni család, a Hunyadiak és enyingi Török Bálint egykori kastélyának helyéről.

6 Lehet, hogy a mi reményeink sem hoznak eredményt, de a még hozzáférhető helyen, a későbbi építkezések idején, a kutatásról nem mondhatunk le. Kutatás a Nagytemplom mellett 1980 nyarán és őszén végezték terv szerint a Nagytemplom tetőzetének felújítását, a külső tatarozást, majd a festést. Szeptember 4-én kezdődött el a mindenütt tarthatatlan állapotban levő podeszt és a lépcsőfeljárók későbbiekben szintén tervbe vett felújítását megelőző építészeti vizsgálat. Ennek során először a nyugati bejárat lépcsőzetét és az ehhez csatlakozó podeszt-részt bontották meg. Később a podeszten ettől északra, illetve délre egy-egy kisebb területet is, összesen mintegy 12 m

2 felületen. A podeszt és a lépcsőfeljárók állapotának vizsgálatán túl a kutatásnak statikai célja is volt. Helyét elsőnek éppen azért jelölte ki itt Kertai László, mert a Nagytemplom nyugati bejáratától délkeleti irányban húzódó falszakaszon emberemlékezet óta nagy függőleges repedés mutatkozott.

7 Igen valószínű volt - ezt kutatásunk igazolta is -, hogy a Péchy Mihály tervei alapján történt építkezésnél itt az új alapozást rárakták a megégett András-templom „ófundamentumára". Péchy a tervezés során ellenezte ezt a megoldást. Szeptember 8-án kiderült, hogy a felbontott részeken a podeszt alatt viszonylag magasan és épen, összefüggő falazat húzódik. Ennek vonalvezetése és pozíciója nagyjából megfelelt az 1802. évi alaprajzból ismert nyugati torony falsíkjainak. A Debreceni Városi Tanács engedélyével folyó és az Országos Műemléki Felügyelőségnek bejelentett kutatást Kertai László és Wilbertz Péter építészmérnökök (KELETTERV), valamint később Takács Péter, a Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola ny. építész-tanára irányították. A munkát a felújításnál dolgozók mellett elsősorban a KELETTERV munkatársai és különböző üzemek, intézmények szocialista brigádjainak tagjai végezték. 6 Zoltai Lajos: Castellum de Debröcön = Debreczeni Újság 1934. márc. 25. sz. - uő: Modern bérpalota a debreceni régi kastély helyén = Debreczeni Képes Kalendáriom XXXVII. évf. (1937) 142-243. 7 A fiai repedésére vonatkozóan az 1834. október 15-én reggel Debrecenben történt földrengés kártételeit összeíró biztosok jelentésében ez áll: „...A nagytemplom nyugati oldalán egy ablak felett a bolthajtás, amely már annak előtte is megnyílt volt (kiemelés M. Gy.), most újra anynyira megrepedt, hogy az ékek belőle kihullottak, a bolthajtások ugyan több helyen is megrepedtek, de komoly veszedelmet nem jelentettek..." idézi Zoltai Lajos: Földindulás Debrecenben 100 évvel ezelőtt = Debreczen, 1934. május 6. sz. - A városban különben kisebb földrengés 1792-ben is volt. 158 C^