Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Ferencesek és domonkosok Debrecenben a reformáció koráig

beszédet és gyóntathattak, de máskor nem.

19 1531. február elsó' napjaiban a székesfehérvári gyűlés Lippai Ferencet választotta meg provinciálisnak, aki Debrecenbe ment innen. Ismerjük február 19-én itt keltezett Pemf

linger Márk szász királybíróhoz intézett levelét. Ebben jóindulatába ajánlotta a szebeni ferenceseket és a váradi kolostor új főnökét. A ferences rendtörténetben nem találunk adatot arra, hogy februárban Debrecenben újabb közgyűlést tartottak, de Sárközy Gergely a debreceni uradalom tiszttartója 1531. évi elszámolása szerint a ferencrendiek generális konventjének ellátására 1 közepes hordó bort adatott ki. Az officiális számadáskönyve így nem hagy kétséget efelől.

20 1536. július elsó' napjaiban a marianusok Szegeden tartott konventjén Debreceni Pétert választották meg provinciálisnak, aki 1533-ban lett váradi gvárdián.

21 Nem valószínű, hogy neve debreceni származását jelöli, hanem inkább azt, hogy korábban a debreceni kolostor lakója volt. Az 1520-1540-es években a rendtörténet több Debreceni nevűt is megőrzött, így például többször szerepel Debreceni István, 1529-ben a szőllősi, 1531-ben nagybányai, 1533-ban gerlai, 1535-ben váradi, 1537-39-ben gyulai, 1544ben kolozsvári gvárdián tűnik elénk ezen a néven. 1533-ban a közgyűlés Debreceni Pált rendelte a nyitrai kolostorba hitszónoknak, a beregszászi kolostor gvárdiánja Debreceni Benedek, 1535-ben Debreceni Balázs a meggyesaljai, Debreceni Antal a bakói kolostorban élt.

22 A mezőváros polgárainak a ferencesekhez való viszonyát, ugyanúgy mint a földesúrét az őszinte ragaszkodás jellemezte. A rendtörténet szól arról, hogy a polgárok adományából 1533-ban orgonát kapott a debreceni kolostor. A közgyűlés ekkor rendelte ki Bácsai Eleket az orgonistát a városban élő beginák gyóntatójának.

23 Bizonyítja ez a város- és egyháztörténet által mellőzött adat, hogy eddig ki nem derített időben Debrecenben begina-ház létesült. Lakói szerzetesi fogadalmat nem tett özvegyek vagy hajadonok, akik betegápolással, szegények gondozásával foglalkoztak. Kisebb közösségekben, legtöbbször négyen-öten magánházakban éltek. Saját munkájukkal tartották fenn magukat. Véleményem szerint a debreceni begina-ház csak az 1360-as évek után létesülhetett. V. Kelemen pápa ugyanis 1311 óta üldözte az eretnekség gyanújába esett beginákat, több házukat megszüntette. Kis részük azért maradhatott fenn, mert a ferencesek vagy domonkosok harmadik rendjét fogadták el. XXII. János azután újból pártfogásba vette őket. A debreceni begina-ház helyére vonatkozóan semmilyen adatunk nincs. 19 Karácsonyi i. m. I. 87. 20 Karácsonyi i. m. I. 90-91.; Szabó István: A debreceni uradalom a mohácsi vész korában. Debreceni Képes Kalendáriom XXXV. évf. (1935) 88. 2i Karácsonyi i. m. I. 93., 97., 294. 22 Karácsonyi i. m. 1.146., 219. és II. 14., 58., 72., 102., 118., 124., 186., 207. 23 Karácsonyi i. m. 1.157., II. 548. - A protestantizmus elterjedésével a begina-házak szinte egész Európában megszűntek, korunkban Hollandiában és Belgiumban még szerepük van. 150 ?)