Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Ferencesek és domonkosok Debrecenben a reformáció koráig

Ha Bunyitaynak igaza lett volna a ferences kolostor 1312. évi alapításában, akkor a domonkosoknak 1312 előtt itt kolostora kellett volna legyen s később a parochiális Szent András templom elfoglalása miatt kellett távozzanak innen 1326 őszén. De így ellentmondásba keveredett saját magával, hiszen mint idéztük, szerinte a ferencesek csak a domonkosok távozása után alapítottak kolostort, tehát 1326 után. A kérdést az segített tisztázni, hogy Karácsonyi János megállapította, a debreceni ferences kolostort nem 1312-ben hanem 1322-ben alapították. Szerinte az alapítást megörökítő újkori kéziratban az évszámból egy X-et kihagytak. Igazát bizonyítja, hogy az általa közölt és a kutatás által egyértelműen 1316-ra keltezett ferences kolostor jegyzékben még nem találjuk meg a debreceni kolostort.

6 Az alapító személyét illetően - a forrásban csak: miles Jacobus nomine - az a véleményem, hogy csak Dózsa nádor Jakab nevű fia lehetett. 1322-ben - mint a latin miles elnevezés jelzi - a királyi udvar apródja és aki néhány év múlva mint szabolcsi ispán ténylegesen működött. Az alapítást megörökítő forrásból tudjuk meg, hogy Jakab a monostor alapításához Károly Róbert király engedélyével egy elhagyott, romos egyházat kapott meg.

7 A kolostor alapítása évéül majd Györffy György fogadta el 1312-t, s helyéül azt, amit már Szűcs István pontosan megjelölt.

8 Ez a földesúri család kastélyával átellenben, a Csapó utca déli oldalán, a későbbi 13. sz. ház telkén volt. A Sas utcát ezért nevezték századokon át Barátok közé-nek. Az alapítás 1312. évi hibás adata azonban évtizedekig kísértett, Karácsonyi meggyőző bizonyítéka ellenére. így Zoltai Lajos több munkájában, Balogh Istvánnál, Sápi Lajosnál Utóbbi szerző a kolostor helyére vonatkozóan is felelevenítette Bunyitay tévedését, a Péterfia utca elejére helyezte a ferences kolostort „...a jelenlegi református kollégium helyén". Ugyancsak így élt tovább, minden hiteles adatot nélkülözve, az a vélekedés, hogy a domonkosoknak volt kolostora a városban, iskolájukból nőtt ki a későbbi városi iskola, majd a református kollégium. Ezt még Györffy, Makkai László és részben Bölcskei Gusztáv is átvette.

9 Pedig erre vonatko6 Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig. I—II. (Budapest, 1923-1924) I. 33., 34., 156. - Karácsonyi az alapító személyét feltételesen Péterfia Jakabban látta. 7 Lásd az 5. jegyzet. 8 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. A-Cs. (Budapest, 1963) 611. 9 Zoltai Lajos: Debreczen és vidékének urai az Árpád-kor végén és az Anjou-korban 1200-1400 közt. Különlenyomat a Debreczeni Képes Kalendáriom 1905. évi kötetéből (Debreczen, 1904) 15.; Uő: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külsó birtokai területén a XI-XV. századokban. (Debrecen, 1925) 15., 28-30.; Uő: Hová temetkeztek a régi debreceniek? Különlenyomat a Debreczeni Képes Kalendáriom 1933. évi kötetéből (Debrecen, 1932) 2.; Uő: Debrecen sz. kir. város története a legrégibb időktől 1693-ig. In: Debrecen sz. kir. város. A város múltja, jelene és jövője rövid áttekintésben. (Főszerk.: Csobán Endre-Csűrös Ferenc, Budapest 1931) 30.; Uő: Debrecen város közép- és újabbkori tárgyi és írott emlékei és Egyházi és kollégiumi emlékek. In: Vezető a debreceni Déri Múzeumban. 146 ?}