Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

század második felének forrásai coquinanak írtak. Nem konyhát kell alatta érteni, hiszen sokszor ugyanabban az iratban szerepel a belső konyha konyha néven. A módos udvarokban volt szabadon álló kamara. Már a XVI. században, fó'ként a Piac utcai házaknak szoros tartozéka a bolt, a kalmárok elárusító, de raktárul is szolgáló helyisége. Házanként legtöbbször egy bolt volt, melyből egyenesen a lakószobába lehetett jutni. A XVI. században - mint említettem már - igen kevés emeletes ház volt. Kizárólag a Piac utcán álltak, és a legjobb módú kereskedő' polgárok laktak bennük. Ilyen házakat a XVII-XVIII. század fordulóján is csak a Piac, Csapó, Cegléd, Hatvan és Német utcán találunk, számuk és arányuk csekély: ezen utcák házainak körülbelül egyhatodát tették ki, a város összes lakóházának még egytizedét sem. A XVI., de különösen a XVII. századi forrásainkban osztályos levelek, házbecsük, vagyonleltárak, végrendeletek - előforduló felház elnevezésen a kétszintes ház emeleti részét értették. Az emeletes ház latinos neve contignációs ház volt, de a XVII. század második felétől palotaként emlegették, különösen ha egy kicsit nagyobb és díszesebb volt, mint az átlagos polgárház. Feljegyezték, hogy 1681-ben Apafi Mihály erdélyi fejedelmet és kíséretét a városháza körüli palotákban szállásolták el. Ezeknek az ún. felházas épületeknek a nagy többsége téglából készült, tetejüket zsindellyel fedték. Az emeletes házak földszintjén boltok voltak és mindegyikben legfeljebb két-két lakás. Egyenként két-három szobával, egy-egy konyhával, kamarával. A téglaépítmények többnyire boltozottak voltak. Egy 1629. évi osztályos egyezségnél a felházat - tehát az emeleti részt - „rejtekestül" nevezték meg. Zoltai Lajos szerint a rejtek azonos épületrésznek vehető az ugyanennél a háznál 1619-ben említett szobából nyíló boltozott kamarával. Rejtekre, boltozott kamarára nagy szükség is volt a gyakori sarcoltatások, tűzvészek korában. A XVI. századból öt, a XVII. századból nyolc nagyobb tűzvészről tudunk. Jó néhánynak oka gyújtogatás volt, de elsősorban a hitvány építési anyag, a nád-, a zsúp- és zsindely tetők okozták azokat.

13 Zoltai több házról kinyomozta, hogy a XVI. illetve a XVII. században emeletes épületek voltak. Ilyen volt az úgynevezett Szikszay-ház a Piac utca 26. szám alatt, melyet 1912-ben bontottak le. A XVI-XVII. század fordulóján Tőrös Mihály kalmár birtokolta, 1634-ben megújították, a földszinten boltokkal. 1647-ben Vígkedvű Mihály tulajdona. Mellette a Piac u. 28. sz. telken emeletes ház volt az úgynevezett Juhos-ház, melyet feltehetően Juhos János épített 1596 körül. Egy további épület a Komáromi-ház, mely a XVI-XVII. század fordulóján már részben emeletes háznak készült, századokon át fennállott formáját 1670-1690-es évek között Zoltai Lajos: Vázlatok a régi debreceni polgár házatájáról. A lakóház külseje és részei. (Debrecen, 1938) passim. 142 ?>